Az újonc MTK a bajnokságban a dobogóért küzd, a kupában pedig elődöntős
Michael Boris: – Amikor idejöttem, hiányzott a sebesség és a megfelelő terület-kihasználás a csapatnál. Mi támadófocit akarunk játszatni, a mottónk a “hunting”, a “vadászat”, a labda és az ellenfél letámadása. Ami működni is látszik, köszöhetően annak is, hogy fizikálisan is sokat lépett előre a keret. De a bajnokság nagyon kiegyenlített, legalább 42 pontra van szükség a bennmaradáshoz. Érkezésem óta a fiatalok, az akadémisták alkotják az csapat magját. De persze nem a koruk a legfontosabb, hanem hogy milyen teljesítményt nyújtanak.
A legmerészebb húzás élő műsorban: Boris még a Germania Windeck edzőjeként, egy 2009-es kupameccsen kért gyakornoki lehetőséget az ellenfél, azaz a Schalke szakvezetőjétől, Felix Magathtól. Bejött.
Oenning: – Ez tényleg nagyon bátor volt…
Boris: – A tippet egy rutinos riportertől, Ulli Potofskitól kaptam. Felix elég lazán reagált, annyit mondott a kamera előtt, hogy “Edzés kedden 10-től”. Klasszikus Magath…de végülis tényleg így lettem aztán a Schalke U23-as csapatának edzője.
A német edző vezetésével kilépett a kiesőzónából az Újpest.
Oenning: – Az Újpest a Ferencváros mögött a második legsikeresebb klub.
Elég furcsa lett volna, ha nincsenek ott az NB I-ben…úgyhogy ez egy igen kényes meló volt, el is veszítettük az első három meccsünket, aztán viszont egymásra találtunk.
Rend, fegyelem és erőnlét, némi támadófutballal vegyítve – mostanra az igazán nagy nyomás talán lekerült rólunk, de az elején eléggé ellenséges volt a légkör.
Miért vállalt ilyen gyorsan munkát az NB I-ben, miután távoznia kellett a görög Arisz Szalonikitől?
Oenning: – A görögországi küldetésem elég váratlanul véget ért, miután kiestünk a nemzetközi kupából. Elég nagy csapás volt az. Ezért is akartam minél előbb újra munkába állni.
Nem a Bundesligában kellene dolgoznia?
Oenning: – Tudatosan választottam a külföldet, meg akartam tapasztalni más futballt, más kultúrát is. Ha megnézi, jónéhány nagynevű német kollégám, például Jürgen Klopp vagy Thomas Tuchel is hosszú ideje elhagyta már Németországot. Külföldön nagyobb is a tisztelet az edzők iránt, mind a média, mind a játékosok részéről. Németországban mindenki azonnal akar mindent és túl gyorsan ítéletet is mondanak az ember felett. Emiatt túl nagy is a fluktuáció a csapatoknál. Ehhez képest Görögországban vagy itt, Budapesten sokkal nyugodtabb az élet. Németországban mindenki azt hiszi, a Bundesliga az egyetlen mérce valamennyi edző számára. Ebben azért nem vagyok olyan biztos, még ha valóban mindenki célja az, hogy egyszer ott legyen edző.
Boris: – Az én történetem kicsit más, hiszen Bernd Storck hívására lettem a magyar U19-es válogatott edzője 2016-ban. Nekem ez volt az első nemzetközi tapasztalatom. De nem titok, az az álmom, hogy egyszer a német profi világban edzősködjek.
A legnagyobb magyar reménység, Szoboszlai Dominik bemutatkozására még várni kell a Bundesligában sérülése miatt.
Boris: – Amikor az U21-ben játszattuk, kora alapján még U19-es volt.
De meccseket volt képes már akkor is eldönteni, tudja, hogyan kell “vadászni”…Sokszor vette el a labdát az idősebbek elől a szabadrúgásoknál. Nagyon nagy nyereség lehet a Bundesliga számára is.
Oenning: – Amikor Julian Nagelsmann itt járt legutóbb az RB Leipziggel Budapesten, edzettek is velünk. Beszéltünk is Dominik állapotáról. ha egészséges lesz újra, nagy karrier áll majd előtte.
Mik az esélyei az Eb-n a magyar válogatottnak Németország, Portugália és Franciaország ellen?
Oenning: – Nem sok, pont ez benne a lényeg…
Boris: – Azért tegyük hozzá, hogy a válogatott nagy segítséget kap az MLSZ-től azzal, hogy már május 9-én véget ér a magyar bajnokság., úgyhogy a keretük egy része tovább tud együtt készülni, mint a többi csapatnál.
Mennyire volt hullámvasút az eddigi karrierjük?
Boris: – Mi azért eléggé más utat jártunk be Michával (Oenninggel – a szerk.), én regionális szinten voltam sikeres a Schalkéval, a Lotte és az Uerdingen viszont nem a legjobb döntésem volt. De úgy néz ki, Magyarországon minden jó irányba fordult. Az Uerdingennél sok dolgon változtattam az elődömhöz képest, és emiat el is indult a csapat fölfelé. Erre azért pozitívumként tekintek, máshogy nem is lehet, mert az nem segít.
Oenning: – Azzal is jobb edző leszel, ha hibázol közben. Mert akkor tudni fogod legközelebb, mit csinálj másként. Hogy elégtételt jelent-e, hogy azóta em volt senki igazán sikeres a Hamburggal? (Oenning rövid ideig, 2011-ben dolgozott a HSV-nál – a szerk.) Eléggé emberi dolog lenne így érezni, de őszintén, én nem így gondolkodom, nem kívánom senki bukását. De ott van a kirúgásom az Arisztól is: most meg örülök, hogy a második helyen állnak, mert én raktam le a csapat alapjait.
Nem hiányzik nekik a német nyelv, az anyanyelvük Magyarországon?
Oenning: – Eléggé mássá teszi a dolgokat. Több csatornán keresztül kell a munkádat végezned. El is kell érned, hogy így is megbízzanak benned, hogy így is működik minden. Ez eléggé intenzív feladat, de pont ezt élvezem a külföldi munkában.
Boris: – Egyetértek a több csatornával, csak épp például az érzelmeket nem egyszerű átadni egy közvetítőún keresztül. Emiatt ez mentalitás kérdéses is, márpedig a magyar és a német gondolkodás eléggé különböző. Mint ahogy a magyarok mások például a dél-európaiakhoz képest is. De az anyanyelvüket sem használja senki rajtuk kívül. De épp ezért egyfajta művészet is itt dolgozni.
Fogadás: ha az MTK és az Újpest vívja a Magyar Kupa döntőjét, milyen sütemény lesz a tét?
Oenning: – Legyen valami szilvás.
Boris: – A lezárás alatt felfedeztem egy meggyes és egy almás süteményt is a szupermarketben, de vásárolni eléggé unalmas. Inkább legyen az, hogy a vesztesnek kell megsütnie.
Oenning: – Legyen, mindketten képesek vagyunk rá. De mindenesetre nem követem el mindkétszer ugyanazt a hibát, a hosszabbításban elért győzelem is számít. Most nyernem kell – utalt Oenning az FTC elleni, még a Vasassal elbukott MK-fináléjára.
