Kiss Gergely világbajnoki ezüstérmet szerzett az U23 korosztályban az elmúlt esztendőben. Idén már mind több felnőtt versenyen áll rajthoz, a május elején rendezett katonai világbajnokságon a mix versenyszámban ezüstérmet szerzett, egyéniben pedig a 7.helyen végzett.
Kiss Gergely
-Jó szezonkezdésnek tartom a franciaországi Brive-la-Gaillardeban rendezett katonai világbajnokságon elért eredményeimet – emlékszik vissza Kiss Gergely a Tiszaújváros 22 éves triatlonistája. – A második helyen végeztünk, sőt Bragmayer Zsanett és Tóth Tamás még vezetett, ám a franciák utolsó embere nagyon erős volt és megelőzte a záróemberünket, Horváth Karolt. Örülök, hogy nem volt gyenge láncszem a csapatban és a verseny minden részében a legjobbak között mentünk.
-Hogyan sikerült a téli alapozás?
-Szerencsére zökkenőmentes volt a felkészülésem. Kétszer Spanyolországban edzőtáboroztam és Sierra Nevadába magaslatra is eljutottam. Az itthon töltött időt sikerült betegség nélkül megúszni.
-Nem gondolt arra, hogy Bragmayer Zsanetthez, vagy Bicsák Bencéhez hasonlóan Ön is külföldi klubban, a világ elitjéhez tartozó triatlonistákkal készüljön?
-Francia és olasz csapatokkal nagyon jó viszonyban vagyok. Náluk biztos ki tudnám alakítani a lehetőséget, hogy folyamatosan külföldön edzzek. De ezt egyenlőe nem tartom szükségesnek, mert Tiszaújvárosban idehaza is megvannak azok a körülmények, amelyek külföldön. Csak az időjárás az, ami télen kedvezőtlen. Ebben a nehéz időszakban sokat görgőzünk, és egy kicsit más típusú edzéseket végzünk. De annyira sokat vagyunk meleg égövi edzőtáborban, hogy ott jó időben rengeteget lehet kerékpározni is.
-Idehaza kik az edzőpartnerei?
-Általában Lehmann Csongorral és Lehmann Bencével edzek, heten vagyunk, akik nagyjából egy szinten állunk. Amikor itthon tartózkodik mindenki, akkor nagyon jól tudunk így együtt tréningezni. A klubváltásnál azt vettem figyelembe, hogy jobb csapatba kerüljek, és ez így is lett.
-Amikor még a Budaörsi Triatlon Klubban versenyzett, a fővárosban megkezdte egyetemi tanulmányait. Hogyan tudja összeegyeztetni a fővárosi tanulást és a tiszaújvárosi sportolást?
-Ez sajnos majdnem lehetetlen, a költözés nagyon megnehezítette a tanulmányaimat. A Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Igazgatási szakára járok, szerencsére a tanintézet segít, és kedvezményeket tud adni. A tanulásban is elszánt vagyok, a sok távollét ellenére is teljesíteni fogom a szakot.
-Az iskola nehézségei mellet saját sportágában a korosztályváltással is meg kell küzdenie, a junior versenyek helyett a felnőtt mezőnyben kell helytállnia. Ez hogyan sikerül?
-Amikor a juniorból valaki átkerül az U23 korosztályba, attól kezdve a gyakorlatilag a felnőttekkel kell mennie. Számomra az első két év nehéz volt, hiszen a versenyzőtársaim testi előnyben is vannak egy tizenéves gyerekhez képest. A felnőttek között sokkal kiegyensúlyozottabb a világ, nincsenek akkora különbségek a mezőny eleje és vége között, mint egy Európa-kupán. Úgy érzem tartom a várt fejlődést.
-Melyik számban kell a legtöbbet fejlődnie?
-Az úszásom stabilnak mondható. Ott ritkán adódnak nehézségeim, de sok munka kell, hogy ezt szinten tudjam tartani. Nagyon oda kell figyelni, hogy ez ne vegyen ki belőlem aránytalanul sok energiát, mert a másik kettő versenyszámra is oda kell figyelni. A futásban és a kerékpárban még fejlődnöm kell. A kerékpárban érzem magam legtávolabb a világ elitjétől a mostani helyzetemben. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy sokat fejlődtem az elmúlt években.
-Minden sportolónak az olimpiai játékokon való szereplés az egyik legnagyobb célja. Saját részvételi esélyeit hogyan látja?
-Egyelőre még kisebb céljaim vannak. Viszont a 2028-as olimpiát már elérhetőnek tartom, feltéve, ha minden úgy alakul, ahogy szeretném. Hosszú kvalifikációs folyamat zajlik a sportágunkban. Ez azt jelenti, hogy a párizsi olimpia után rögtön olyan pozícióba kell kerülnöm, hogy a kvalifikációs pontokat adó versenyeken részt vehessek és sikeresen tudjak versenyezni. Ennek érdekében év végére a világranglistán az első százba kerülés reális elvárás.
(Kassai János)
Post Views: 1
