Ha a kedves olvasó azt hinné, hogy sorozatunk harcos amazonokat készül bemutatni, nagyot téved. Az angol „wild” (vad) kifejezés esetünkben egy mozaikszót takar. A WILD-program (Nemzetközi Női Sportvezető-továbbképzési program) keretében hat magyar hölgy – Dr. Farkas Anna Ilona (TE), Faragó Beatrix (Magyar Ökölvívó Szövetség, TE), Kendi Ágnes Hana (Magyar Kick-box szövetség), Dr. Kovács Katalin (TE Sportjáték tanszék), Kovács Nikolett (No1 Mini és Motoros Team), Nagyné Varga Katalin (Magyar Kosárlabda Szövetség) – kapott lehetőséget arra, hogy részt vehessen az ENGSO (Európai Nem-kormányzati Sportszervezet) által kezdeményezett képzésben.
Magyarországon kívül további hét EU-s tagállam – Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország – sportszervezeteinek közös kezdeményezéséről van szó, melynek célja, hogy elősegítse a nők vezető pozícióba kerülésének esélyét a sportban, valamint fejlessze a döntéshozó pozíciókat betöltő női vezetők kompetenciáját, magabiztosságát.
Az xlsport.hu üdvözli az uniós kezdeményezést, szerkesztőségünk szerint éppen ideje, hogy a szebbik nem képviselői is helyet kapjanak a hazai sportvezetésben. A hölgyek képesség, képzettség terén semmivel sem maradnak el férfitársaiktól, a magyar sport szakági irányításában mégis alig találunk néhányat közülük. Szerkesztőségünk – a Nemzeti Sportszövetség Sajtószolgálatának híreit is felhasználva – folyamatosan figyelemmel követi és beszámol a WILD-program történéseiről. Bemutatjuk a képzésben részt vevő hat magyar hölgyet, sorozatunkat a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Sportjáték Tanszékének docensével, Dr. Kovács Katalinnal folytatjuk.
– Tudományos területei, kutatási témakörei közé tartozik többek között „a szocio-kulturális tényezők szerepe a játékos tevékenységekben” kérdéskör. Miről is van itt szó, mondjuk egy rózsadombi gyerek másként áll a játékhoz, mint egy lakótelepi srác?
– Nem, nem, tulajdonképpen ez a játékpedagógiáról szól – válaszolt Dr. Kovács Katalin. – Egyfajta játékos formát szeretnék átadni a leendő testnevelő tanároknak. A testnevelésóráknak kihívásnak kell lenniük, megfelelően kell terhelni a gyerekeket, de javítani kell a mozgáskultúrájukat is. Azt próbálom átadni, hogyan lehet a gyerekek minden testrészét a bemelegítésnél, a főrésznél, valamint a levezetésnél játékos formában megmozgatni.
– Három gyermek édesanyjaként otthon alkalmazza a játékos formákat?
– Nap, mint nap! Három gyermeket nevelni munka mellett, humor és játékosság nélkül lehetetlen lenne. Nincs tévénk, amikor főiskolás koromban megismerkedtem a férjemmel, s albérletből albérletbe vándoroltunk, a tévé beszerzése volt a legutolsó dolog. Amikor saját lakásunk lett, egymásra néztünk, s azt kérdeztük: minek nekünk tévé? A társasjátékok, a beszélgetések, a séták, a kutyánkkal való foglalkozás helyettesíti a televízió nézést.
– Több szakmai és tudományos társaság, egyesület tagja, emellett a Tudományos Diákkör tanárelnöki posztját is ellátja. Miért tartja ezt fontosnak?
– Ez a szívem csücske, egy tehetséggondozó program része. Hihetetlen jó találkozni, közvetlenebb kapcsolatba kerülni az értelmes, okos hallgatókkal. Ez nekem mindig egy újratöltődést jelent. A másik célja, hogy a hallgatókkal együttműködve rácáfoljunk a testnevelő tanárokról kialakult negatív véleményre. Próbálom a nyitott, fogékony hallgatókat terelgetni, mentoruk lenni, megismertetni velük az élet különböző, izgalmas területeit. Annyi mindent csinálhatnak a mai hallgatók, óriási lehetőségeik vannak, rengeteg külföldi és hazai programban, pályázaton vehetnek részt. Úgy érzem, feladatom és kötelességem, hogy a hallgatóknak ezeket bemutassam, ez prémium számomra!
– Információim szerint a fallabda szerelmese. A rengeteg tevékenysége és a gyerekek mellett mikor jut ideje a játékra?
– Éppen most is edzésre indulok, a fallabdázásnak nálam az az elsődleges célja, hogy fizikálisan is karbantartsam magam. De nagyon alkalmas a feszültség oldására is. Nekem az kell, hogy labda után futhassak, a kosárlabda és a fallabda a szívem csücske. Most nincs időm, hogy ezeket versenyszerű formában gyakoroljam, de edzésekre járok, illetve a TF-en fakultáció formájában oktatom a fallabdát. Az idén indult a TF-en a fallabda-edzői képzés, melyet a sportági szövetséggel közösen koordinálunk.
– Sokat publikál, számtalan előadást tart. Tapasztalt előadóként hogyan értékelné a WILD-program eddigi két összejövetelét?
– Mindkettő hasznos volt. Amikor olvastam a programról, több fejlődési lehetőséget adó témakört találtam benne. Szükségét éreztem annak, hogy tudatosabban kommunikáljak. Lehetőséget láttam arra is, hogy máshogy kezeljem a konfliktushelyzetek, legyen szó hallgatókkal, vagy kollégákkal szembeni szituációkról. Elsősorban nem azért, hogy sikeresebb legyek, hanem hogy több pozitívummal, örömmel jöjjek ki az ilyen helyzetekből. Úgy érzem, nekem ezeken van mit javítanom. A belgiumi összejövetelen inkább az interkulturális kapcsolatok kiépítésén volt a hangsúly, ez nekem ugyancsak hasznos, mert nemzetközi TDK-t is szervezünk a TF-en. Tavasszal már a 19. találkozónkat tartottuk, ahová a világ minden részéről érkeztek hallgatók. A Visegrádon tanultakat pedig nap, mint nap lehet hasznosítani, ott egy nagyon intenzív, remek hangulatú tréningen vettünk részt. Úgy éreztem, nem biztos, hogy mindent elfogadok, minden illeszkedik a személyiségemhez, de sok tapasztalatot szereztem arról, hogy a másik fél miért úgy viselkedik, miért úgy kommunikál velem, mit szeretne elérni egy adott szituációban. Nagyon hasznos tanácsokat, segítséget kaptam gondolkodásban!
Xlsport – Balogh Zoltán