A magyar válogatott júniusban 11 nap alatt négy mérkőzést játszott a Nemzetek Ligájában Anglia, Németország és Olaszország ellen. A brutális NL-menetből a nemzeti csapat csoportelsőként, hét megszerzett ponttal jött ki úgy, hogy az utolsó, Anglia elleni találkozón történelmi, 4-0-s sikert ért el Marco Rossi csapata.
A válogatott felkészüléséről és az erőnléti formáról Schuth Gábor, a válogatott vezető erőnléti edzője beszélt egy interjúban.
– A kiváló erőnlét a mai nemzetközi labdarúgásban szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek. Ha le szeretném egyszerűsíteni, az erőnlét mérkőzésen belül lehetővé teszi, hogy a játékos jól passzoljon, lőjön, sprinteljen és ezen akciók között minél gyorsabban regenerálódjon, és még az utolsó percekben is végre tudja ezeket hajtani – kezdte Schuth, aki Szigeti Györggyel közösen felelt a csapat erőnléti felkészítéséért.
Vagyis a mérkőzést csak azért nem fogja megnyerni a csapat, mert remek fizikai állapotban van, de ha nincs megfelelő kondícióban, akkor az edző által megadott taktikai feladatokat sem fogják tudni megfelelő minőségben végrehajtani.
Schuth arról is beszélt, mi jelentette a legnagyobb kihívást a válogatott játékosok felkészítésében.
A válogatott felkészülés jellemzője, hogy a játékosok különböző kluboktól érkeznek, jelen esetben 27 játékos 21 klubból. Ez gyakorlatilag 21 különböző heti edzésprogramot jelent, hiszen minden csapatnál időtartam és terhelés tekintetében is más és más edzések vannak.
– A játékosok többségét olyan extrém periódusra kellett felkészítenünk, amivel a Nemzetek Ligája júniusi mérkőzéseit megelőző hat hónapban biztosan nem találkoztak. Végezetül bár csapatsportágról van szó, erőnléti szinten gyakorlatilag egyénileg kell foglalkozni a játékosokkal. A keret legfiatalabb tagja 17, a legidősebb 34 éves volt, ezt a nagy életkori szórást is figyelembe kellett venni. Az edzések, és főleg a mérkőzések utáni regenerációs protokoll is egyénre szabott volt, amit a reggel elvégzett mérések, vagyis a játékosok aktuális állapota és terhelhetősége alapján határoztunk meg.
A mérkőzések után, a regenerációs időszak alatt rendszeresen végeztek a játékosokon nyugalmi mérést, amely elsősorban a vegetatív idegrendszer és a keringési rendszer aktuális állapotáról adott képet. Illetve mérték a vázizomrendszer általános állapotát és a játékosok hidratációs szintjét is.
– Az adatok önmagunkban nem jelentenek segítséget, csak a szakemberek segítségével, akik megfelelően tudják értelmezni és használni azokat – folytatta Schuth. A fizioterapeuták szinte megállás nélkül kezelték a játékosokat, ezzel is gyorsítva a regenerációs folyamatot. Ugyanakkor volt arra példa, hogy az extrém terhelés miatt két játékost ki kellett venni a mérkőzés előtti utolsó edzésből, de olyanra is, hogy nem a teljes edzésből maradt ki játékos, hanem csak egy adott egy gyakorlatból és egyéni fejlesztő munkát végzett. Ugyanakkor az összetartás előtt koronavírusos Gazdag Dánielt például nyolcnapos betegséget követően kellett a lehető leggyorsabban felépíteni, hogy az edzői stáb rendelkezésére álljon.
Az interjú zárásában Schuth – erőnléti szempontból – összegezte a játékosok teljesítményét, a júniusi NL-találkozókon.
A játékosok kiemelkedően teljesítettek extrém sorozatterhelés során is. Ha megnézzük az ellenfeleinket, akkor mi játszottuk végig a mérkőzést a legkevesebb játékossal, illetve nálunk volt a legtöbb olyan mezőnyjátékos, aki több mint 300 percet töltött a pályán. Ennek ellenére a négy mérkőzés során nem volt visszaesés a mérkőzésen mutatott fizikai teljesítményben.
– Sőt, a magas-intenzitású távolságot (20 km/h sebesség felett megtett távolság), sprintben megtett távolságot (25 km/h sebesség felett megtett távolság), vagy a gyorsulások, lassulások számát tekintve az utolsó mérkőzésen teljesítettünk a legjobban. Ez, valamint a számos egyéni, nemzetközi szinten is kiemelkedőnek tekinthető fizikai teljesítmény is mutatja, hogy a srácok hatalmas potenciállal rendelkeznek.
A teljes interjú ide kattintva érhető el.
