Minden idők legfiatalabb kétszeres világbajnokának, Sebastian Vettelnek az elismertsége egyre nagyobb, de vajon Vettel 24 évesen van-e olyan jó, vagy akár jobb is mint a Formula-1 legnagyobb pilótájának tartott Ayrton Senna? Vettel és Senna erőségeit, vagy gyengéit az Autosport újságírója, Edd Straw elemzi.
Sebastian Vettel jobb, mint Ayrton Senna?
Sokak szerint ez az állítás szentségtörő, de az elmúlt két évben bizony annak lehettünk tanúi, ahogyan Sebastian Vettel 24 éves korára a sport legnagyobbjainak a sorába emelkedett. Nagyon nehéz a különböző korszakokban versenyző pilóták összehasonlítása és ezen cikk nem arra keresi a választ, hogy ki volt a sport legnagyobb pilótája, „mindössze” két kiváló pilóta Sebastian Vettel és Ayrton Senna némely erősségét, vagy éppen gyengeségét szeretnénk elemzés tárgyává tenni. Ráadásul Vettel még egy fejlődésben lévő pilóta, akinek a megítélése a teljesítményének jövőbeni függvényében változik majd, így egészen pontosan csak a pályafutása végen ítélhetjük meg őt. Nézzük meg hát először részletesen a kétszeres német és a háromszoros brazil világbajnok teljesítményét.
Időmérő edzés
Nagyon nehéz Vettel és Senna egy körön mutatott valódi tempóját összehasonlítani, a statisztikák alapján azonban nagyon hasonlóan szerepeltek az időmérő edzéseken karrierjüknek ezen szakaszában. 81 futam után Vettel 30 pole pozíciót szerzett, ami csak kettővel kevesebb, mint amit Senna 81 futam alatt (az 1989-es Monacói Nagydíj előtt) elért. Vettel a 81 futamból azonban 26-ot töltött olyan autóban (Toro Rosso 2007-2008), ami nem volt képes a pole-re a száraz pályán, ezzel szemben Sennának csak 15 ilyen futama volt a Tolemannal, 1984-ből. Vettel idei pole pozíciós átlagos előnye 0,325 másodperc volt, ami azt mutatja, hogy az RB7-tel a Red Bull fölénye messze nem volt akkora, mint azt sokan gondolják, így Vettel valóban mindent kihozott idén az autóból. Senna McLarenje ezzel szemben 1988 és 1990 között átlagban sokkal nagyobb fölénnyel verte a mezőnyt, nála pedig azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az első két évben Alain Prost volt a csapattársa. De ha az 1985-ös és 1986-os szezonokat nézzük, amikor Senna Lotusa határozottan nem a legjobb autó volt a mezőnyben, a brazil azonban ennek ellenére versenyképes tudott lenni az időmérőkön, a 15 pole pozíciójánál pedig az átlagos előny 0,480 másodperc volt.
Ítélet: Lehetetlen ebben a kategóriában győztest hirdetnünk, de Vettelnél azt mindenképpen el kell ismerni, hogy egy olyan pilótával szemben, mint Ayrton Senna – aki a sport történetének egyik, ha nem a legismertebb időmérő edzés menője is – állja az összehasonlítást.
Versenyzői tudás
Vettel az idei szezonban a futamokon is nagyot alakított, hiszen a legtöbbször az élen állva mindent az ellenőrzése alatt tartva uralta a futamokat, míg a többiek a gumikkal, a stratégiával, vagy a kiegyensúlyozatlanságukkal szenvedtek. Vettel – általában a pole-ból indulva – tökéletes stílusban tartotta karnyújtásnyi távolságban maga mögött az ellenfeleit. Monzában azonban, amikor 160 mérföld feletti tempónál két kerékkel a füvön előzte meg Fernando Alonsót, azt a városi legendát is eloszlatta, hogy ő nem tud előzni. Vettel tehát idén azt is bebizonyította, hogy a versenytempó dolgában is egyedülállót tud nyújtani, ezen a területen azonban nagyon nehéz összehasonlításokat végezni.
Ma gyakran szorosabb a küzdelem az élen, mint korábban, az F1 történetében bármikor, ráadásul Senna győzelmei más szabályok alatt születtek, gondoljunk csak a gumihasználatra, vagy például a turbókorszak idején szokásos üzemanyag használatra. Így bár például Senna 1985-ös portugáliai, vagy Vettel 2008-as monzai győzelmei nagyon hasonlóak voltak, a legtöbb futam azonban jelentősen különböző hozzáállást követelt, még akkor is, ha Sennának és Vettelnek a legtöbb futamon megvolt az autóból adódó stratégiai fölénye. Senna 1992-ben és 1993-ban jó néhány totógyilkos eredményt is elért, amikor a győzelemre papíron esélytelen autóval is nyert, ami ma már, a modern Formula-1-ben elképzelhetetlen lenne.
Ítélet: Egyik pilótának sincsenek hiányosságai ezen a területen, s bár talán Vettel az, aki egy kis hátrányban van itt, a fiatal német az elmúlt években elkövetett hibái ellenére is megmutatta, hogy egy szerény fölényben lévő autóval is ellenőrzés alatt tudja tartani a futamokat, míg Senna érdemeiből a pályán tanúsított etikai magatartása von le valamicskét.
Fölény
Nagyon ritka, hogy egy pilóta olyan fölényesen uraljon egy bajnokságot, mint tette azt Vettel a 2011-es szezonban, ahol a 19 futamon szerzett 15 pole pozíciója, és 11 futamgyőzelme igazán félelmetes rekord. Senna 1988-as szezonja, amikor 16 futamból 8-at nyert, ami 50 %-os eredmény Vettel 58%-ával szemben hasonló fölényről árulkodik, ráadásul a brazilnak Alain Prosttal kellett megküzdenie a csapaton belül, aki kétségkívül nagyobb kihívást jelentett, mint Mark Webber. Senna 1988-as és 1990-es világbajnoki győzelmei (amikor a szuper aerodinamikájú Ferrariban versenyző Prostot kellett legyőznie) azonban nem voltak annyira fölényesek, mint Vettel 2011-es sikere, miközben a brazil pilóta autójának a megbízhatósága (csak 3 műszaki hiba) összehasonlítható volt Vettel Red Bulljának a megbízhatóságával. 1991-ben pedig, bár végig Senna vezette a bajnokságot, Nigel Mansell Williams FW14-ese volt a gyorsabb, így ez sem volt egy vetteli szezon.
Ítélet: Vettel ismét egy kis hátrányban van, a körülmények, és főként amiatt, hogy egy fölényesebb Red Bull uralta időszakban vezet.
A csapatmunka
Annak ellenére, hogy 2010-ben volt némi feszültség Sebastian Vettel és Mark Webber között a csapatban, gondoljunk csak az isztambuli balesetre, vagy a silverstone-i szárnyügyre, Vettel azonban nem vált a Red Bull megosztó figurájává. Senna azonban kétségkívül képes volt arra, hogy feszültséget keltsen a csapaton belül. A Senna-Prost rivalizálás jól dokumentált, vagy említhetnénk a Tolemantól való 1984-es távozását, vagy Derek Warwick szerződtetésének 1986-os megakadályozását. Ez nem azt jelenti, hogy Senna negatív megítélés alá kell, hogy essen, mindössze arról van szó, hogy a brazil világbajnok máshogyan építette maga köré a csapatot. Senna bármi áron érvényesítette a jogait, ennek Vettel sokkal simább és csöndesebb módon szerez érvényt.
Ítélet: A csapat harmóniájának szempontjából kérdés sem férhet hozzá, hogy Vettelnél az előny.
Nagyköveti szerep
Senna személye körül az elmúlt 15 évben egy egész mitológia alakult ki, ami gyakran lehetetlenné teszi, hogy tárgyszerűen ítéljük meg a háromszoros brazil bajnokot. Jackie Stewart gyakran beszél arról, hogy egy világbajnoknak a sport nagykövetének a szerepét is el kell tudnia játszani. Senna halála nagy pofon volt az F1-nek, ami azonban alapvetően megváltoztatta a sport biztonsági kritériumait, a brazil bajnok pályája azonban ellentmondásos reakciókat vált ki. Sennának voltak olyan megmozdulásai, amik rengeteg fennköltséget tartalmaztak, de olyanok is, amik egyszerűen nem voltak méltóak egy világbajnokhoz.
Vettel más eset, ő kiszáll az autóból és egyből magabiztos és könnyed méltósággal tudja viselni a kialakuló hírnevét. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Vettel már egy másik kor gyermeke, ahol a pilótákat mindenre, így a médiaszereplésre is felkészítik, így Vettel a pályán és azon kívül is jó döntéseket tudott hozni, ráadásul neki még nem volt dolga olyan versenyképes csapattárssal, mint Sennának Prosttal, vagy nem kellett olyan magánéleti hullámvölgyet megélnie, mint például az idei szezonban Lewis Hamiltonnak.
Ítélet: Vettel nyert eddig, vagy ezután is.
A következtetés
Senki sem akarja kétségbe vonni Senna nagyságát, hiszen a brazil még a világbajnoki címek, vagy a pole pozíciók tekintetében is messze Vettel előtt áll, de azt talán ebből a cikkből is látjuk, hogy Sebastian Vettel 24 éves korára elindult azon az utón, aminek a végén igazi legendává válhat. Így ha legközelebb látjuk Vettelt győzni, akkor gondoljunk arra, hogy egy olyan pilótát láthatunk, aki éppen most írja be a nevét a sport legnagyobbjainak sorába.
Hiszen végül is nem lehetetlen, hogy egyszer Sebastian Vettel lesz a sport legnagyobb bajnoka…
