Vigyázat: omlásveszély!

Mi elhisszük Bernd Storcknak, hogy a hazai utánpótlás legidősebb tagjaival képzettségi, fizikai és mentális problémák akadnak. Az a kifogás azonban nem teljesen állja meg a helyét, hogy nem játszanak a csapatukban. Jobban mondva: már igenis vannak olyan fiatalok, akik rendszeres lehetőséget kapnak a felnőttfutballban.

Nagy-Pál Tamás Sajnos, az elmúlt hónapokban jó néhányszor elkeseredettségünknek kellett hangot adni az utánpótlás nemzetközi eredményei láttán. Az U17-es és az U19-es válogatott szégyenszemre már az Európa-bajnokság selejtezőjének első szakaszában búcsúzott (mármint a fiúk, mert a lányok továbbjutottak), míg az U21-es gárda hétről hétre kilátástalanabb eredményeket ért el.

Bernd Storck

Bernd Storck  •  Forrás: mlsz.hu

Az Izrael elleni hazai döntetlennek és az Albánia elleni vereségnek (mindkettő U21, ki ne tudná) köszönhetően most eljutottunk végre odáig, hogy Bernd Storck is kifakadt.

Ideje volt, hiszen mindezeket az eredményeket azóta szállították a csapatok, amióta sportigazgatóként irányítja a magyar utánpótlást, állítólag új pályára állítva a hátországot.

Ennek egyelőre túl sok pozitív jelét nem láttuk, és most részben azt is megtudtuk, hogy miért. A szakember szerint a fiatalok nem megfelelő képzettségi háttérrel érkeznek a válogatottba, nincsenek a kívánt fizikai állapotban, és mentális gondjaik vannak.

„Az egyik a repülőn hagyja az útlevelét, a másik elfelejti elhozni a cipőjét a mérkőzésre. Fegyelmezetlenek, figyelmetlenek, nem hajlandók cipelni a táskát, mondván, ők már nagyválogatottak. Ilyet egyszerűen nem engedhet meg magának egy válogatott játékos” – nyilatkozta a Nemzeti Sport hasábjain.

Sajnos, nincs okunk kételkedni abban, hogy ennyire szomorú a helyzet.

Tényleg sajnos.

A magyarázat egyik része azonban – szerintem legalábbis – nem teljesen állja meg a helyét.

Storck ráadásul azzal kezdte, mint a kvázi legfontosabb okkal: az U21-es válogatott 18-as keretéből mindössze nyolcan kapnak rendszeres játéklehetősét klubjukban.

Tessék?

Mármint utánaszámoltam, valóban csak nyolcan, ez kikezdhetetlen tény.

De ne feledkezzünk meg arról, hogy válogatottról beszélünk, melynek van szövetségi edzője (Robert Kilin), akinek az a dolga, hogy a megfelelő játékosoknak postázzon meghívót. Olyanoknak – már, ha ez az irányelv -, akik rendszeresen játszanak a klubjukban.

Vagy olyanoknak, akik nem, de ez nem hat ki a teljesítményükre (lásd általában Mervó Bence, bár a felháborodást kiváltó utolsó két mérkőzésen ő is kritikán alulit nyújtott).

Szóval Kilin (és Storck, mert nyilvánvalóan együtt állítják össze a keretet) figyelmét felhívjuk arra, hogy a szövetség a nyártól bevezette az ajánlást, miszerint jutalmazza azokat a klubokat, melyek 1995. január elseje után született labdarúgókat játszatnak.

Éppen azzal a céllal, hogy legyen elég tapasztalatuk, amikor például a korosztályos válogatottakban megmutatják magukat.

Ehhez képest az NB I-es szezonban hat gólt szerző Németh Márió, az öt találatos Hahn János, a Vasasban folyamatosan játszó Berecz Zsombor, a Diósgyőr védelmében meghatározó, érett teljesítményt nyújtó Nemes Milán és a Haladásban rengeteget fejlődő Medgyes Zoltán sem volt a keret tagja a tragikus játékot hozó Izrael és Albánia elleni mérkőzéseken.

Annak idején Róth Antal is szeretett az U21-es válogatott edzőjeként azzal védekezni, hogy a fiatalok nem játszanak a felnőtt futballban. Akkor az megállta a helyét, korlátozottak voltak a merítési lehetőségei.

Kilin azonban még legalább öt olyan játékost válogathatott volna még be, aki rendszeresen játszik, vagyis rögtön tizenhárman lettek volna a tizennyolcból, nem nyolcan, ami azért nem teljesen mindegy.

Persze, tegyük hozzá: én egy szóval sem állítom, hogy ezek a srácok jobban megállták volna a helyüket a nemzetközi porondon csak azért, mert hétről hétre pályára lépnek az NB I-ben.

Én csak azt állítom, hogy jelen esetben tilos(!) azzal magyarázni a két csúfos eredményt, hogy a fiatalok nem játszanak.

Mert a szakember így könnyen elvesztheti a hitelét.

Miközben nemrég Bernd Storck olyat tett a felnőttválogatott kispadján, amivel az egész ország előtt kivívta azt a bizonyos hitelt, a tiszteletet.

Nem kellene lerombolni.

Forrás: www.utanpotlassport.hu – RSS