Kántor Gergely számára a veretlenül megszerzett korcsoportos világbajnoki negyedik helyezése jelentheti a várva várt áttörést. A tizenhat éves versenyző két éven belül a nemzetközi nagymesteri címig szeretne eljutni.
Lakner Gábor • Kántor Gergely veretlenül játszotta végig a korcsoportos sakkvilágbajnokságot a görögországi Porto Karraszban, de nagyszerű teljesítménye ellenére hajszállal lecsúszott a dobogóról. Hármas holtverseny alakult ki a második-negyedik helyen, és a Buchholz-számítás nem neki kedvezett. Teljesítménye így megsüvegelendő, a 16 éves sakkozó számára ez az eredmény jelenheti az áttörést.
„Már azelőtt ismertem a lépéseket, hogy elkezdtem volna az általános iskolát, de akkor még nem különösebben izgatott a játék. Az iskolában tantárgyként jelen volt a sakk, egyre inkább megtetszett, és harmadikos koromban eldöntöttem, hogy komolyabban szeretnék vele foglalkozni” – mondja a kezdetekről Gergely, aki akkor már napi három-négy órát gyakorolt.
Annak is köszönhetően tizenkét évesen már a világ második legjobbja volt, de az utóbbi években saját bevallása szerint is lelassult a fejlődése. Az idei világbajnokságon azonban újra összeállt a mozaik, és ellentmondást nem tűrően sakkozott.
Kántor Gergely
„Még mindig kicsit nehezen hiszem el a vébészereplésemet, nem számítottam hasonlóra, mert előtte elég rossz formában játszottam. Úgy érzem, ez jelentheti az áttörést. Elégedett vagyok a teljesítményemmel, picit ott motoszkál bennem, hogy az éremszerzés elmaradt, de azzal együtt nagyon örülök a veretlenül elért negyedik helynek. A következő célom a nemzetközi nagymester cím megszerzése, tizennyolc éves koromig el akarom érni.”
Gergő teljesítménye végig egyenletes volt a világbajnokságon, a lehetséges tizenegyből nyolc és fél pontot megszerzett, s kivívta a hazai sakkélet elismerését is. Utolsó mérkőzésén ellenfele mellett önmagát is legyőzte: elbírta a nyomást és sötéttel volt sikeres.
„Jelenleg naponta hat-hét órát sakkozom, de most érzem magamban az erőt, és nem kizárt, hogy jövőre még többet gyakorolok majd. Számomra ez már életforma, mindenképpen ezzel szeretnék foglalkozni később is, profi szinten. Nem érzem úgy, hogy bármiről lemaradnék miatta, vagy túl sok dologról le kellene mondanom. Magántanuló vagyok, ám ha tehetem, bejárok a gimnáziumba. Különösebb hobbim nincs, de szeretek társasjátékokkal játszani, pingpongozni és biciklizni is.”
Az Oroszországban született, de holland színekben versenyző Anish Girire és az orosz klasszisra, Vlagyimir Kramnyikra felnéző tizenhat éves sakkozó jövőre szeretne minél több felnőtt nagymestertornán indulni, és örülne, ha egy-két külföldi felnőttversenyre is eljutna. Mert azok még hiányoznak a tapasztalatok közül.
