Továbbra sem tudni, a Ferrari milyen pilótapárossal vág neki a 2016-os versenyévadnak, a nemzetközi sajtóban viszont rengeteg különböző forgatókönyv napvilágot látott már. Räikkönen esetleges távozása esetén a leggyakrabban Bottas neve merül fel a csapat kapcsán, de cikkeztek már Nico Hülkenberg, Daniel Ricciardo és Max Verstappen érkezéséről is. Egyes források szerint a vörösök július végéig hosszabbíthatták meg automatikusan Räikkönen szerződését, a csapatvezető azonban Magyarországon leszögezte: a hetekben nem várható döntés.
A pletykák kapcsán az Autosport szakírója megjegyzi, a Ferrari minden bizonnyal figyelemmel követi a Williams finn versenyzőjét, sőt Hülkenbergen és Ricciardón is rajta tartja a szemét, ebben ugyanis semmi meglepő sincs, hiszen egy profi Forma-1-es alakulatnak ezt kell tennie; oda kell figyelnie a fiatal tehetségekre, értékelnie kell a lehetőségeit és mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető legjobb párossal képviseltesse magát a kategóriában. A szerződések pedig, amelyek több jelöltet is a jelenlegi alakulathoz kötnek? Nos, Anderson egyértelműen kijelenti, hogy a Forma-1 világában ezek sohasem voltak kőbe vésve, és a helyzet napjainkban sem változott…
Bottast például ki kellene vásárolni szerződéséből, abban ugyanis van egy opció, amit a Williams automatikusan életbe léptethet, magához láncolva ezzel a fiatal versenyzőt. Éppen ezért hangoztatja, hogy ő sem tudja, mit hoz a jövő, sorsa ugyanis most nem a saját kezében van. Noha a csapattárs, Felipe Massa nemrég megjegyezte, hogy jelenleg Bottas a pilótapiac „kulcsembere”, Anderson szerint az a titulus a tapasztaltabb finnt, sőt inkább a Ferrari vezetőit illeti, most ugyanis ők indíthatják el a láncreakciót. A döntést azonban nem kell elsietniük – jegyzi meg a szakíró – hiszen most tényleg minden az ő kezükben van, bőven van tehát idejük Räikkönen teljesítményének kielemzésére.
És akkor, a nagy kérdés, vajon megtartja-e a csapat világbajnokát, és megéri-e nekik a szerződéshosszabbítás? „Elnézve, mennyi pontot gyűjtött, és ezzel mennyiben járult hozzá a csapat eredményeihez a konstruktőri bajnokságban, a válasz egyértelmű nem” – írja Anderson. „Räikkönen a csapattárs pontjainak kevesebb, mint 50 százalékát szerezte meg, és jelenleg Bottas mögött áll az összetettben, holott gyorsabb autó van alatta, és eggyel több futamon vett részt. Persze Räikkönen kapcsán joggal merül fel a balszerencse, hiszen Ausztráliában egy, a rossz kiállással kapcsolatos probléma miatt esett ki és veszített el egy ötödik helyet, Kanadában az erőforrás hibája miatt bukta el a harmadikat, míg Magyarországon az energia-visszanyerő romlott el, és esett ki a másodikról.”
„Ezek miatt a hibák miatt 31 pontot veszített – függően attól, hogy Kanadában ő hibázott-e –, azaz ha ezeket az egységeket hozzáadjuk a megszerzettekhez, akkor látni fogjuk, hogy Sebastian Vettel pontjainak 67 százalékát szállította. Ez már sokkal elfogadhatóbb, a kérdőjel azonban ott marad, mégpedig a gyengébb eredmények és az időmérős hibák miatt, melyek sokkal nehezebbé teszik az életét a második ferraris korszakban” – mutat rá arra, mely területen kellene javulnia a korábbi világbajnoknak ahhoz, hogy pozíciója sokkal szilárdabb legyen. „Ausztria egy remek példa! Az edzéseken úgy tűnt, jó a tempója egy dobogós helyezéshez, ám az időmérőn, változékony körülmények között már az első szakaszban kiesett; a szezon során másodszor!”
Anderson megemlíti, hogy Räikkönen másnap a versenyt sem tudta befejezni, azaz ismét „értékes pontoktól fosztotta meg a csapatot”, ahogyan tette azt több alkalommal is a gyenge időmérős eredménynek és az apróbb hibáknak köszönhetően. A szakértő itt James Allison nyilatkozatára hivatkozik, aki Magyarországon kijelentette, hogy a finn ugyanolyan gyors, mint márkatársa, ám sokkal többet hibázik, Vettel pedig szinte hibamentesen teljesít. Az író utal arra is, hogy Räikkönen ezeket a hibákat sokszor „a döntő pillanatokban” követi el, ez pedig ellentmond a csapatvezető azon nyilatkozatával, miszerint sokkal jobban teljesít, ha nyomás alatt van.
„Egyértelmű, hogy Räikkönenre az F1 történetének egyik nagyjaként emlékszünk majd, de ha az eredményeit nézzük, a Ferrarihoz való visszatérése óta nem tudott olyan szinten teljesíteni, amit egy élcsapatnál elvárnak, ez alapján tehát joggal kereshetnek új csapattársat Vettel mellé” – összegzi a leírtakat, majd elmondja, miért érzi mégis úgy, hogy a Ferrari megtarthatja klasszisát. „A helyzet nem ilyen egyszerű! A Ferrarinak mérlegre kell helyeznie Räikkönen teljesítményét és népszerűségét, marketingértékét valamint az egyensúlyt, amit a Vettellel való egészséges munkakapcsolata hoz a csapatba. Bottas eközben – bár tehetsége nyilvánvaló – viszonylag még mindig ismeretlen és nem bizonyított a legmagasabb szinteken. Ez, és az élcsapatokban rejlő konzervativizmus azt jelentheti, hogy a Ferrari úgy dönt, jobb egy olyan finn, akit már ismer…”