Megvan a Felix Promotion kötelékébe tartozó sportolók első jelentős egyéni elismerése: Rédli András vívót választották meg a 2009-es év legjobbjának Veszprém megyében.
Meglepett a díj?
Nem haragszol meg, ha azt mondom, hogy nem nagyon? Remekül sikerült a 2009-es év, és úgy tűnik, nem csupán megyei, de országos szinten is érintett leszek, leszünk a díjkiosztón.
A Prima Primissimát már átvehetted.
Nagy élmény volt, de én most inkább az év csapata elismerésre gondoltam. Bár azt gondolom, az első helyet az U20-as futballválogatottól nem lehet elvenni. Nekünk Európa-bajnoki aranyunk és világbajnoki ezüstünk van, nekik világbajnoki bronzuk, de a labdarúgás sokkal népszerűbb a vívásnál. Mostantól arra törekszünk, hogy jövőre még jobbak legyünk.
Eddig csak a csapateredményekről beszélgettünk, pedig az egyéniekre sem lehet panaszod, így például a heidenhemi Vk-sikerre sem.
Csodálatos volt az esztendő, csak azt sajnálom, hogy december közepén egyéniben és csapatban sem jött össze a magyar bajnokság. De ez is mutatja, hogy van még min dolgozni, és nem lehet itt megállni. Szép a heidenheimi győzelem vagy a stockholmi csapatsiker, de nem elégedhetek meg ezekkel. A két ünnep között már edzünk, január másodikán beköltözünk a tatai táborba, aztán megyünk Kuvaitba és Katarba.
Ennyi program közé hogyan fér be a tanulás?
Szerencsére két diplomám már megvan, és a BMF-en mindenkivel kitűnő viszonyban vagyok. A főiskolai után most az egyetemi képzésre járok, vállalkozásfejlesztő közgazdász leszek, ha minden jól alakul. Az iskolában sokat segítenek, a sportban amolyan zászlóshajóként kezelnek, ösztöndíjat kapok, szeretnek, ahogyan én is őket.
Hadd legyek kicsit ünneprontó: mit szóltál, amikor kiderült, hogy Londonban kettő helyett csak egy aranyat lehet majd nyerni férfi párbajtőrben?
Három hete hoztak egy döntést, ezzel kell együtt élnünk. A csapatot levették az olimpia műsorából, és majd csak Rióban teszik vissza. Csapatban sokkal könnyebb lett volna kijutni, így viszont iszonyatosan nehéz lesz. Be kell kerülni Európai tizenegy legjobb vívója közé, illetve itthon meg az első kettőbe. Mert egy nemzetből legfeljebb ketten mehetnek. Nehéz, de szép cél, sokat kell küzdeni érte. Majd a 2012-es Európa-bajnokság után húzzák meg a vonalat, akkor kell a tizenegyben lenni. Most huszonötödik vagyok, úgyhogy jöhet a munka!
Nehezebb lesz Londonba kijutni, mint ott jól szerepelni?
Abszolút! Londonban lesz harminckét induló, a világranglista összeállításánál figyelembe vett Világkupa-versenyeken meg kétszáz. Még nem indultam olimpián, talán nem szerencsés erről beszélni, de azt hiszem, egy olimpia szakmailag nem tud újat mutatni, ott főleg az a fontos, ki mennyire lesz ott fejben. A tétet és a nyomást kezelni kell, ez szokatlan lehet.
Mondhatjuk, hogy 2009 volt esetedben az áttörés éve?
Kitartó gyerek vagyok! A londoni olimpia évében huszonkilenc éves leszek, és azt mondják, egy párbajtőröző harminc körül teljesedik ki. Bocskó Gábor jövőre lesz harminchárom, és néhány éve már élete formájában vív. Ha csak az életkort nézem, London ideális lenne a számomra. Ha kijutok, akkor csak a győzelem lebeg majd a szemem előtt.
És 2010-ben mi lebeg a szemed előtt?
Hogy legalább egy Világkupa-versenyen ott legyek a négy között. Ezt három éve stabilan hozom, nem akarom megszakítani a sorozatot. Ilyen helyzetekben lehet a legtöbbet tanulni. Döntőket akarok fogni, ha lehet, többet is. Illetve az a célom, hogy a fejlődési görbém folyamatosan emelkedjen, és ne hullámozzon.