Élete nagy álma, hogy kalapácsvető olimpiai bajnok édesapja Németh Imre nyomdokaiba lépjen, amely Montrealban vált valóra.
Sportot már nagyon fiatalon versenyszerűen űzte, kislabdahajításban már 13 évesen elért kimagasló eredményeket.
Atlétikai pályafutását viszont távolugróként kezdte majd a későbbiekben váltott gerelyhajításra egy komolyabb sérülése után.
Nemzetközi szintű eredményeit mind gerelyhajításban érte el.
A Marczibányi téri Általános Iskolába járt, majd a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumba nyert felvételt (1961-1965). Középiskola után a Testnevelési Főiskolára (TF) tanulója volt, ahol tanári szakon végzett 1969-ben.
A TF-en mai napig ő tartja a függeszkedési rekordot (kötélmászás lábak segítsége nélkül). Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója Nemzetközi Kapcsolatok szakon (1969-1973).
1962-től a Budapesti Vasas, 1970-től a TFSE (Testnevelési Főiskola Sport Egylet) atlétája volt. 1965-től 1983-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban.
1967-ben az Európa-válogatott, 1977-ben a világválogatott tagja volt.
Négyszer javította meg a gerelyhajítás országos csúcsát, ő volt az első magyar atléta, aki gerelyhajításban túldobta a 90 métert.
Az 1968. évi mexikóvárosi olimpiától kezdve négy egymást követő olimpián vett részt (1968-Mexikó; 1972 München – 7. helyezés; 1976 Montreal – 1. helyezés; 1980 Moszkva – 7. helyezés).
Az 1976. évi montreali olimpián – világcsúccsal – olimpiai bajnoki címet szerzett.
1976-ban az év sportolójává választották. 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben ő kapta az év atlétája címet. Az aktív sportolást 1984-ben fejezte be.
Aktív sportolói évei alatt sokat tett a hazai atlétika népszerűsítésében. Többek között a Budapest Nagydíj Atlétikai Grand Prix verseny egyik szervező menedzsere 1977 és 1985 között.
Visszavonulása után számtalan gerelyhajító atléta edzője volt (1983-1992); leghíresebbek ezek közül Tessa Sanderson (1992 – Olimpiai Aranyérmes) és Jan Zelezny (1992, 1996 és 2000 olimpiai aranyérmes és világcsúcstartó). 1981 és 1984 között az olasz atlétikai női válogatott gerelyhajítóinak edzője.
1986-ban piacra dobta "Body Roll" nevű találmányát, amely egy hengeres szerkezet, ami tartásjavításra, izomerősítésre és nyújtásra, valamint a mozgásügyesség fejlesztésére alkalmazható.
1987-ben megalapította mai napig működő gerelygyártó cégét. A kilencvenes években szabadalmaztatta érdes felületű gerelyek gyártását és forgalmazását. 2000-es évek elején alapította meg Németh és Társa Kft. nevű cégét, amelynek fő profilja műfüves és szintetikus felületű sportpályák építése.
Az első, világrekordot jelentő dobásával (94.58) aranyérmes lett. Már a hatvanas évek végén a világ élmezőnyéhez tartozott, de csak a harmadik olimpiai részvétele során (Mexikóváros és München után, Moszkva előtt) harminc évesen léphetet a dobogó legmagasabb fokára.
Edzőként az olasz női válogatott dobóedzéseit vezette, és a brit Tessa Sandersont olimpiai bajnoki címhez segítette.
A nyíregyházi, valamint a BEAC atlétikai futókörét újította fel, és a budapesti EB előtt a Népstadion edzőpályáját is valósággal újjáteremtette, akárcsak a TF futókörét.
Főbb eredményei:
olimpiai bajnok (1976)
Universiade-győztes (1970)
négyszeres magyar egyéni bajnok
háromszoros magyar csapatbajnok
világcsúcstartó (1976: 94,58 méter
