Jövőre Argentínában és Chilében rendezik meg 2009-ben a Dakar-ralit: a szervezők bejelentették, hogy a következő években más kontinensekre is ellátogathat majd az autós-motoros karaván. Szalay Balázs az MTI-nek elmondta, a 2010-es esetleges budapesti rajtról januárban születhet döntés.
Etienne Lavigne, a viadal főszervezője azt mondta, hogy a 2009-es részletes útvonalat az előírásoknak megfelelően, csak kilencven nappal a január 3-i Buenos Aires-i rajt előtt hozzák nyilvánosságra. Lavigne kijelentette, hogy a viadal előbb utóbb visszatér az afrikai utakra, ám az is a tervek között szerepel, hogy 2010-ben Brazíliát, Bolíviát és Paraguayt, vagy más kontinenseket látogatnak meg a terepralisok.
A 2009-es verseny az argentin fővárosból rajtol, az útvonal teljes hossza 9 000 km, s ebből 6 000 km lesz a mért szakaszok hossza. A pilóták olyan, szinte csak az útleírásokból ismert mesés városok, tájak közelében vágtatnak mint La Pampa, Río Negro, Chubut, Neuquén, Mendoza, Catamarca, Córdoba, Santa Fe, az Atacama-sivatag és a Csendes-óceán, majd január 18-án Buenos Airesben fejezik be a nagy kalandot.
A rendezők bejelentették, hogy március 15-től lehet jelentkezni a versenyre.
Enrique Meyer, argentin turizmusért felelős államtitkár azt mondta, boldogan elvállalnák 2010-ben is a rendezést, hiszen az ország ebben az esztendőben ünnepli az 1810-es májusi forradalom bicentenáriumát, amely hat évvel később elvezetett az ország függetlenségének kikiáltásáig.
Amennyiben két év múlva is Dél-Amerikában lesz a Dakar, a tervezett 2010-es budapesti rajt is kérdésessé válik.
"Sohasem versenyeztem ezekben a dél-amerikai országokban, nagyon nagy érdeklődéssel várom a viadalt" – mondta az MTI érdeklődésére Szalay Balázs, aki az idén tizedszer indult volna a sivatagi száguldáson és egyúttal a Dakar-ralit is szervező Amaury Sport Organisation (ASO) kelet-európai képviselője. "Ami a 2010-es budapesti rajtot illeti, a döntés csak jövő januárban várható."
A 2008-as verseny halasztásáról egy nappal a rajt előtt, január 4-én határoztak; a verseny 1979 óta íródó históriájában példátlan döntés azért született meg, mert nem lehetett garantálni a versenyzők és a kísérők testi épségét a nyolc mauritániai szakaszon. Az autósok között négy duó – között Szalay Balázs – képviselte volna a magyar színeket, a motorosoknál ketten, a kamionosok mezőnyében pedig négyen.
MTI/EFE