A sikeres Európa-bajnokságról, a vitát kiváltott válogatási elvekről, a csapategységről, a két hét múlva kezdődő budapesti világbajnokságról és a tokiói kvalifikációs esélyeinkről Dancsházy-Nagy Tamással, a férfi párbajtőr szakág vezetőedzőjével beszélgettünk.
Dancsházy-Nagy Tamás párbajtőr szakágvezető
Számított a férfi párbajtőrcsapat Európa-bajnoki bronzérmére?
Az éremszerzésre kisebb esélyt adtam előzetesen, mert nagyon kiegyensúlyozott a férfi párbajtőr európai mezőnye. De a magyar csapat végig egységes és taktikus volt, minden utasítást betartottak, amit előzetesen megbeszéltünk, így a mutatott vívás alapján nem volt akkora meglepetés a szereplés.
Lehet rangsorolni nehézség szerint az ellenfeleket?
Mindegyik ellenfélnek és küzdelemnek megvolt a maga nehézsége. A nyolc közé jutás nagyon fontos volt a csehek ellen, akik ráadásul már sok borsot törtek az orrunk alá az elmúlt időszakban. Kellemetlen, nehéz ellenfelek, akik ellen nagyon készültünk. A következő lépést az olasz csapat ellen kellett megtenni, amely előttünk állt a ranglistán, és nem volt könnyű a hagyományosan kiemelkedő vívóik ellen csatázni. Az oroszok a világranglista-vezetők, fizikai és taktikai szinten is sokat kívánnak az ellenféltől, de fej-fej mellett haladtunk velük és csak egyetlen tussal kaptunk ki tőlük a „hirtelen halálban”. A harmadik helyért pedig egy vesztes meccs után álltunk fel, ami elsősorban pszichés teher, de megoldották a srácok.
Korábban volt egy kis szakmai vita Berta Dániel beválogatása miatt. Miért döntöttek így?
Fontos megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a szövetség egyetlen szabályát sem szegtük meg a válogatás során. A döntés legkézenfekvőbb oka az volt, hogy egy ilyen kiélezett világversenyen, mint az Európa-bajnokság, nem szerettünk volna két junior korú versenyzővel felállni, és Koch Mátét mindenképpen vittük volna magunkkal. Ilyen helyzetben a rutin rengeteget számít, és a válogatásnál figyelembe vettük az elmúlt egy év teljesítményét. Berta Dániel pedig, ugyan egyénileg nem remekelt, de csapatban kiváló volt. Természetesen mindenkinek meglehet a saját véleménye a döntésről, amit tiszteletben is tartok, de örülök, hogy a kontinensbajnokság minket igazolt.
Megbeszélte a sportolókkal?
Ebben sokat segített, hogy a sportágban, azon belül is a párbajtőrben megvan a fegyelem, ezért nem volt probléma a döntés miatt. A bejelentés után a versenyzőkkel is megbeszéltük a helyzetet, és nem emeltek kifogást, holott megtehették volna. Személyesen is megbeszéltük, ott is elmondhatták a gondolataikat. De arra, hogy az ilyen helyzetek mennyire gördülékenyen és konstruktívan működnek a párbajtőrben, nagyon jó példa az olimpiai bronzérmes Somfai Péter esete, aki hiába volt Berta előtt a hazai ranglistán, elfogadta a döntést és azt mondta, szorít a srácoknak és mindent elkövet, hogy visszakerüljön egy olyan csapatba, amely olimpiai kvalifikációs esélyekkel vág neki a következő időszaknak.
Nem szenvedte meg a döntést a csapategység?
Egyáltalán nem, pedig a magyar férfi párbajtőr csapat először szerepelt ebben a felállásban, igaz, az elmúlt egy évet azért végigvívták így, tehát ismerték egymást. De fontos, hogy a csapat törzse már megvolt, Rédli András állandó tag, Siklósi Gergő visszatért, Berta Dani is ott volt velünk többször, ezúttal Koch Máté jelentette a frissítést.
Hogyan készülnek egy-egy ellenfélre?
Az Eb-sorsolás előtt két csapatot kaphattunk ellenfélnek, a németeket és a cseheket, és rengeteg videó-elemzéssel készültünk rájuk, általában az edzőtáborokban este nyolc és kilenc óra között. Analizáltuk és feldolgoztuk az ellenfeleket, mindig kiemelve egy-egy rivális versenyzőt, megnézve, hogyan vív egyéniben és csapatban. És ha kellett, gyakoroltuk az edzéseken azt az elemet, amit az elemzések alapján használni lehetett ellene.
Mit vár a július 15-én kezdődő budapesti világbajnokságon?
Legfontosabb számunkra ezúttal is a nyolcba kerülés, mint ahogy egyébként az Európa-bajnokságon is az volt. Utána a tisztes helytállás a cél az erős ellenfelek között, de a lényeg, hogy versenyben maradjunk az olimpiai kvalifikációért, ami sikerül, ha benne vagyunk az első nyolcban.
Ha már említi, milyen esélyeink vannak a 2020-as olimpiai részvételre?
A világranglista első négy helyezettje jut ki közvetlenül Tokióba, és földrészenként egy-egy csapat, de azoknak is benne kell lennie a világranglista első tizenhat helyezettje között, különben felszabadul a helyük. Csak érdekességképp mondom, hogy a riói olimpiára például mi is a felszabadult afrikai zónán keresztül jutottunk ki. Rázós időszak elé nézünk, és mivel sokan akarnak ott lenni az olimpián, a bravúr kategóriába tartozna, ha nekünk sikerülne.
Hogyhogy?
Fiatal, húszéves srácokból álló csapatunk van, a riói bronzérmes gárdából már csak Rédli András van velünk. Olyan ellenfelek mellett, mint az oroszok, a franciák, az olaszok, az ukránok, a koreaiak vagy a kínaiak, bravúrokra van szükség ahhoz, hogy egyáltalán a tűz közelében tudjunk maradni, és legyen esélyünk kvalifikálni magunkat az olimpiára. Az előttünk álló időszakot a hosszútávúszáshoz tudnám hasonlítani. Csak megyünk előre, tesszük a dolgunkat, és csak a végén nézünk fel az eredménytáblára, hol is végeztünk.
(MET / Vincze Szabolcs)
