Olimpiai A szinttel és aranyéremmel tért hazai Késely Ajna a londoni felnőtt úszó Európa-bajnokságról. A csapat legfiatalabb tagja élvezte a felhajtást. És a tőle megszokott bájjal beszélt az élményeiről.
reb • Hétfőn este érkezett haza az úszóválogatott Londonból: a pompásan szereplő együttes tagja volt a 14 éves Késely Ajna is, aki az utánpótlás-korosztályt egyedül képviselve remekül helytállt élete első hagyományos, ötvenes medencében rendezett világversenyén.
Mester és tanítványa elégedett • Fotó: Szaka József/MÚSZ
„Nagyon tetszett az Európa-bajnokság, rengeteg tapasztalatot szereztem – csicseregte a telefonba Turi György tanítványa. – Az edzőm is dicsért, mondván, jól versenyeztem, fizikálisan rendben vagyok, de lelkileg és mentálisan elfáradtam. Egyetértek vele, mert az utolsó napon, négyszáz gyorson én is éreztem magamon a kimerültséget. Nyűgös voltam, nehezen keltem. Kicsit sajnálom is, hogy nem sikerült döntőbe jutnom, de összességében elégedett vagyok.”
Miért is ne lenne, hiszen maximálisan teljesítette a kontinensviadal előtt megfogalmazott célkitűzéseket.
„A legfontosabbnak azt tartottuk, hogy kétszáz gyorson olimpiai indulást érő időt ússzak, illetve bekerüljek a váltóba. Négyszer is két perc alatt teljesítettem a távot. Még szoknom kell, hogy délelőtt is erősen ússzak, hiszen a hazai versenyeken tartalékolhatok a délutáni futamokra, mert magamat visszafogva is döntőbe jutok. A felnőtt Európa-bajnokságon viszont már korán a legjobbamat kellett nyújtanom.”
Noha a Kőbánya SC versenyzője korábban 400 m gyorson elérte az A szintet, a riói indulása még kétségesebbnek látszott, mert a sorsa attól függött, ki melyik számban indul.
A londoni teljesítményével azonban szinte bebetonozta magát a váltóba.
„Még ízlelgetem azt, hogy indulhatok az olimpián. Eddig sem tűnt távolinak, de most szinte biztossá vált. Ugyanannyira felfoghatatlan, hogy jelen lehetek, mint a váltóval elért aranyérem. Örülök, hogy segíthettem lányoknak – vagyis, magunknak.”
Ajna már Hódmezővásárhelyre és Rióra tekint • Fotó: Szaka József/MÚSZ
No igen, még barátkozik a tudattal: nem szemlélője, hanem részese az aranystafétának… Egyébként úgy érzi, a londoni sikerek óriási lökést adnak a mindennapokra.
„Minden verseny visszajelzés és megerősítés, hogy érdemes hajnalban kelni, szenvedni az edzésen, kihajtani magamat. Úgy utaztam haza Londonból, hogy már egyenesen várom: kezdjük újra a munkát.”
Bár hagyomány, hogy a család finom ebéddel-vacsorával várja haza a rendre távoli tájakról hazatérő úszót, ezúttal Ajna hozott csokit a szeretteinek. „Az edzőtáborok után mindig jól esik az otthoni finom étel, de a versenyen szabad a vásár, szóval egy hét alatt elég sok szénhidrátot ettem. Innen kezdve viszont ismét nagyon ügyelni kell az étkezésre, úgyhogy az édességből is csak egy-kocka jut.”
Ne felejtsük, a Rióba vezető út egyik állomása lesz a július eleji hódmezővásárhelyi ifjúsági Európa-bajnokság. „Mostanában a pillangó, sőt a hát is jól megy… Nem csak gyorson szeretnék indulni.”
Hiába, aki annyira jó, akár már válogathat is…
Késely már 2014-ben megtapasztalhatta, milyen a legjobbak között úszni, hiszen rajtkőre állhatott a dohai felnőtt rövid pályás világbajnokságon. Akkor a kortársa, Gyurinovics Fanni ugyancsak helyet kapott a csapatban, most viszont csak Ajna lehetett a legjobbak között. „Az első-második nap még visszahúzódóbb voltam, de aztán mindenkivel könnyedén megtaláltam a hangot. Ennek ellenére azért inkább kislánynak éreztem magamat a nagyok között. Juhász Adéllal laktam egy szobában, akivel eleve jóban vagyunk, s most még jobb barátok lettünk.”
