Május 27 – 29. között került megrendezésre a Duna Autó Autós Gyorsasági Országos Bajnokság harmadik és negyedik fordulója. A lengyelországi versenyen a kis- és nagy túraautók és az E csoport, azaz formula autók versenyzői vettek részt valamint egy magyar csapat nevezett az endurance futamra is.
2011-ben közösen rendezi a bajnokság fordulóit a magyar, szlovák és lengyel autósport szövetség. A nemzeti bajnokságokban induló versenyzőket egy közös tabellán is értékelik. Az International Friendship Circuit Cup néven életre hívott kupasorozat egy kicsit a Béke Barátság Kupák élményeit próbálja feleleveníteni, amelyekre máig nagy lelkesedéssel emlékeznek vissza a versenyzők, akik közül ma is többen aktívak.
Az elmúlt versenyhétvége helyszíne a valamivel több, mint 570.000 lakost számláló Poznań mellett található ring, a Tor Poznań. A hetvenes évek közepén épült pálya 4083 méter hosszú, 12 méter széles pályán nyolc jobb és öt balkanyar található.
Kis túraautók (E1-2000)
Nagy Norbert nyerte a pénteki időmérő edzést a E1-2000-es kis túraautóknál, így az Unicorse versenyzője várhatta a rajtot az első rajtkockából. Mellőle Gáspár Csaba, mögüle a szlovák Matej Homola figyelte a rajtlámpákat. A rajt Gáspárnak sikerül jobban, az élre állt. Pár körig együtt ment a három Alfa 156-os, de Nagy megcsúszott, korrigálnia kellett, lement a pályáról és így Homola elment mellette és elkezdte Gáspárt üldözni. A csata pár körig tartott, a hatos kanyarban Homola kifékezte a magyar versenyzőt és átvette a vezetést. Időközben Nagy újra felzárkózott, centiméterekre autózott Gáspártól, látszólag gyorsabb volt, de a futam végéig nem sikerült összehozni az előzést. Az egymásra figyelő magyaroktól Homola némiképp el tudott szakadni, de végül csak 0,864 másodperces előnnyel nyerte az első futamot.
Az 1600 köbcenti alatti autók között két versenyző indult, Mohácsi Ákos a tizedik, Major Benedek a kupás Suzukival a tizenegyedik helyen fejezte be a versenyt. Mivel a magyar bajnokságba csak ők ketten adták le nevezésüket, természetesen a dobogó két legmagasabb fokára állhattak.
Matej Homola: „A harmadik helyről rajtoltam, aztán feljöttem előbb a második, később az első helyre. Nagyon boldog vagyok, mert ez az első autós szezonom és az első futamgyőzelmemet szereztem. A pálya nagyon jó. Tetszenek a hosszú, gyors kanyarok és a környék is.”
Gáspár Csaba: „Nagyon izgalmas meccset vívtunk hárman, Norbival és Homolával. Jól elkaptam a rajtot, le tudtam hagyni Norbit. Jól kijött a lépés. De annyira közel volt, hogy nem tudtam ideáli íven menni, nehogy becsússzon mellém. Nagyon éles a küzdelem, nem tudok mit csinálni, fel kell tenni holnapra egy új gumit, mert nagyon elengedi magát. Az utolsó három-négy körben már keresztbe úsztam é nagyon rám jöttek.”
Nagy Norbert: „Rajtnál picit feljebb volt a fordulatszámom, mint ahogy én gondoltam. 7800 körül, ami már szinte tiltás. Ebből adódóan nem tudtam úgy elindulni, mint Csabi, elment mellettem. Elkezdtem mögötte menni pár körig, aztán az első nagy balos kanyarban elindult az autó hátulja. Azt hittem én hibáztam, de a következő körben is megcsúsztam ugyanott és csak úgy tudtam összeszedni, hogy lementem a fűre. Sajnos a bukótér huplis, ugrottam egyet az autóval. Levegőben voltam, mint egy raliautóval, elment a futómű, ferdén állt a kormány. Ennek ellenére utol tudtam érni a másik két Alfát. Homola időközben megelőzte Csabát, de nekem már nem sikerült. Homolának is szerencséje volt, mert Csabi szabálytalanul cikázott a pályán. Én úgy tudom, hogy maximum csak kettől lehet mozdulni egy egyenesbe. Nem mertem bemenni mellé, mert kifordította volna saját magát az én orromon.”
Mohácsi Ákos: „Nagyon messze vagyunk kis hazánktól. A pálya fantasztikus, rettenetesen gyors és nagyon könnyen megtanulható az, hogy melyik kanyar után melyik következik. A vizsont, hogy gyorsan elforduljon az ember, az valami bődületes, mert minden egyes kanyar egy próbatétel és el kell hinni, hogy elmegy ott az autó. Jó verseny volt, sajnálom, hogy nagyon kevesen vagyunk a magyar mezőnyből Reménykedem, hogy ha legközelebb külföldön lesz verseny, akkor sokkal. többen lesznek. Egyetlen egy előnye van, hogy ott, ahol hátul be vagyunk depózva, telesen családi hangulatban, nagyon jól érezzük magunkat. Este beszélgetés van, reggel együtt reggelizünk. Jól érezzük magunkat és ez a lényeg.”
Major Benedek: „Nagyon élvezetes verseny volt. A slick gumikkal érdekes volt menni. Egyelőre nem készült el a nagyobb autó, így a kupás Suzukival semmi esélyünk nem volt a többiekkel szemben, de nagyon élveztem. Tetszett.”
A szombati remek Alfa 156 show után hasonlóra lehetett számítani a kis túraautók vasárnapi versenyében is, ezt sugallta a nagyon szoros időmérő edzés is, ahol Nagy Norbert mindössze 3 századmásodperccel előzte meg Matej Homolát.
A rajt ezúttal is problémamentesen zajlott, minden autó el tudta hagyni a rajtrácsot. Az élen a három Cuore Sportivo haladt. A szlovák versenyző az elején szorosan követte Nagyot, de aztán műszaki gondjai adódtak és kezdett lemaradni. A harmadik helyrő rajtoló, az idén a Proex Motorsport csapatot erősítő Gáspár Csabának sem volt tökéletes az autója, de ennek ellenére elment Homola mellett és feljött a második helyre. Ekkorra azonban Nagy Norbert előnye már behozhatatlan volt, meggyőző, több, mint tizenhárom másodperces előnnyel futott a célba.
Szerencsésen célba ért a két Suzuki is. Bár egy kategóriába neveztek, Mohácsi Ákos F-1600-os Swift RSR-je és Major Benedek 1,1-es kupás Suzukija nem egy súlycsoport, így mindkettejük saját magukkal versenyeztek. Mohácsi vasárnap is tizedik, Major tizenegyedik lett.
Nagy Norbert: „A mai időmérő is jól sikerült, bár nagyon közel voltunk egymáshoz hárman Csabával és Matej-jel. A rajtom megint nem sikerült, mert túlforgott a kerekem. Feljött mellém Homola, de sikerült elsőnek elfordulnom. Utána egy darabig üldözött Homola, aztán kezdett leszakadni. Mindig egy picivel gyorsabb voltam. Aztán hirtelen megnőtt a távolság köztünk, úgy hogy csak arra kellett figyelnem, hogy hibátlanul végig autózzak a célig.”
Gáspár Csaba: „Tegnap én nyertem, ma Norbi. Ma előre feltettünk két új gumit. Az autó eleje most jó volt, de a hátulja jobban úszott, nem lehetett olyan szépen kanyarodni vele. Nem akartam kockáztatni, jobb a második hely, mint a kiesés. Az időmérőn letört kipufogónk, megcsináltuk, de kezdett kicsit megváltozni a kocsi hangja. Nem kockáztattam, befutottam másodiknak.”
Matej Homola: „A második helyre kvalifikáltam magam vasárnap délelőtt. A rajtnál megőriztem a helyemet, de öt kör után meghibásodott a kipufogóm. Onnantól arra figyeltem, hogy befejezzem versenyt. Végül harmadik lettem, de ez rendben van. Nem vagyok csalódott, örvendek, hogy beértem a célba.”
Mohácsi Ákos: „Boldog vagyok, hogy az itt lévő magyarok közül mindenki befejezte a eddig a versenyt, már csak a formula autósokért kell izgulnunk, hogy nekik is volt értelme annak, hogy eljöttek ilyen messze Magyarországról és képviselnek minket. Az 1,6-ban első lettem, Beni a második. Sajnos csak ketten voltunk. Nagyon élveztem a mai versenyt is. Igazából az embernek saját magát kellett legyőznie ahhoz, hogy ezeket a kanyarokat úgy vállalja el, hogy gyorsabb tudjon lenni. Sikerült gyorsulnom, minden egyes bemenetelen fél-egy-másfél másodpercet tudtam javítani. Ezért természetesen köszönet jár a szerelőmnek, Barnának is.”
Major Benedek: „A leggyorsabb körömet nem sikerült ugyan megjavítanom, mert már kopott volt a slick, de ennek ellenére rendkívül élveztem, nagyon jó futam volt. Nagyon szívesen eljönnék még ide versenyezni.”
Nagy túraautók (E1-3500, E+3500)
Magyar versenyző nélkül, de a magyar bajnokságban érdekelt külföldiekkel állt rajthoz a nagy túraautók mezőnye. A pole-pozíciót és a futamgyőzelmeket is a DTM-es Mercedessel versenyző, cseh Tomas Kostka szerezte meg, ám az ő eredménye nem számít a magyar bajnokságban. A sebesség különbség óriási, mindkét futamon egy kört adott a második helyen célba érő Miro Konopkának, pedig a Saleen S7 sem egy lassú autó.
Az időmérő edzésen Miro Konopka szerezte meg a második helyet, Max Stanco pedig, a hungaroringi baleset után újjáépített Ferrariban a harmadik helyről rajtolhatott. A negyedik helyen álló Zdeno Mikulasko Porschéjának motorjába nem tudtak életet lehelni a szerelők az egy perces táblánál, így az autót le kellett tolni a rajtrácsról. A boxutcában aztán elindult a motor, így a mezőny után mehetett. Ezzel nem volt egyedül még három másik versenyző is onnan várta a rajtot. Eltekintve természetesen a magyar értékelésben nem számító DTM-es autótól, Miro Konopka Saleenje Lengyelországban sem talált legyőzőre. Max Stanconak meg kellett elégednie a második hellyel, lemaradása nem volt jelentős, valamivel több, mint 7 másodpercet kapott a pozsonyi versenyzőtől. A harmadik helyet a 2005-ben magyar gokart bajnoki címet is szerző Zdeno Mikulasko szerezte meg, aki óriási tempóval zárkózott fel, a futam nagy részét előzgetéssel töltve.
Mikulasko Zdeno: „Még nem tudjuk pontosan, hogy mi történt a rajtnál, de gyanítjuk, hogy az akkumulátor adta meg magát. A verseny rendben volt, de változtatnunk ezt-azt az autón, például a gumit, mert a pálya koszos. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy jó versenyt futottunk.”
Max Stanco: „Kemény verseny volt. Örvendek, hogy minden rendben van az autóval. Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy megjavítsuk az autót. Egy rövid tesztet tudtunk csinálni, volt pár probléma azt követően, hogy újraépítettük az autót. A tegnap háromszor mentünk a pályán, minden rendben volt. Boldog vagyok, hogy az autó újra formában van és pontokat tudunk gyűjteni, hiszen elég sokat elvesztettünk a Hungaroringen.”
A szombatihoz hasonlóan alakult a vasárnapi nap is. A rajtrács eleje azonos volt, Kostka futamgyőzelmét már megírtuk, némi izgalom azonban jutott a második futamra. Miro Konopka Saleenjének a kuplungja rakoncátlankodott, néha elvonva a versenyző figyelmét. Elég volt egy mellé váltás és a mögötte száguldó Stanco kihasználta a pillanatnyi megtorpanást és előzött. Az S7-el azonban annyira gyors Konopka, hogy hiába védekezett Max, visszavette a magyar futamgyőzelmet jelentő összesített második helyet. A helycseréről a két versenyző közti időkülönbség árulkodik, Stanco ezúttal 3,985 másodperccel Konopka után robogott át a célvonalon.
Az F-3500 géposztályban is egy Konopka szerezte meg a győzelmet, ő a fiatalabbik és Matejnak hívják.
Miro Konopka: „Ez egy nagyon kellemes pálya. Sajnálom, hogy kevés magyar versenyző jött el Magyarországról. -2000-ben vannak páran, de a nagy autók között egy sem. Sajnálom, hogy sem Kálmán, sem Csaba nincs itt, de remélem, hogy a Slovakiaringen már ott lesznek. Jó versenyt vívtam Stancoval, de ez minden alkalommal így van, amikor együtt versenyzünk.”
Matej Konopka: „Sajnos szombaton összeütköztem egy másik Porschéval és fel kellett adnom a versenyt. Szerencsére a szerelők meg tudták javítani, hiszen azzal indultunk az endurance futamon, ahol csoportgyőzelmet szereztünk. A mai sprint futamon minden rendben ment, nyerni tudtam, úgy hogy elégedett vagyok.”
Formula autók (E2-2000)
Fekete Krisztián szerezte meg az első rajtkockát a lengyel D3-as géposztállyal együtt indított E csoportban. Csapattársa, Mendre Róbert a harmadik helyről várta a rajtot. A Hungaroring Kupa kihagyása után visszatért a mezőnybe Eszenyi László, de nem az elmúlt években használt Dallarával, hanem egy Formula Renault 2000-es versenyautóval. Eszenyi a tizenegyedik helyre kvalifikálta magát, előle a Cél Racing versenyzője, Galambos Szabolcs indult. A piros lámpák elalvása után a mezőny elrajtolt. Eszenyi rutinja pár helyet jelentett a rajtnál, megelőzte Galambos és két lengyel versenyzőt is. Nem sokkal később két autó összeért a hármas kanyarban, az egyiknek kitört a kereke és a pálya közepén maradt. A mentés idejére beküldték a Safety Cart, majd, miután az kiállt a mezőny elől újra kezdetüket vették a csaták. Fekete vezetett, de nem lehetett teljesen nyugodt, mert Jakub Smiechowski a Formula Renault-val tartani tudta a tempót. Mögötte Mendre próbálkozott az előzéssel, de nem talált fogást a lengyelen egészen a verseny utolsó kanyarjáig. Ekkor sikerült kifékeznie és ezzel megszerezte a második helyet. Eszenyi a 2000-es autók között az ötödik helyen ért célba, Galambos hatodik lett. Az E-1600-ban Formula Renault-val versenyző Tóth Csaba pedig állhatott fel a dobogó tetejére.
Mendre Róbert: „A rajtnál voltak ismételten problémáim, ketten vagy hárman is elmentek talán mellettem. A Safety Car fázis után visszajöttem a harmadik helyre, viszont a Formula Renault-os srác nagyon profin tartotta a második helyet előttem a versenyben. Az utolsó kör utolsó kanyarjában szúrtam be neki és így jöttem be a második helyre. Nagyon jó verseny volt.”
Eszenyi László: „A tavalyi évhez képest nagyon sok változás van, főleg autó meg szponzor téren. A tavalyi autót nem tudtuk összerakni, ezért az első versenyen nem is indultam. Most egy Renault-val tudtam indulni, mostanra rendeződnek a dolgaink. Egy sérülés is közbejött, egy szerencsétlen baleset volt a bal kezemen hátráltatta az indulást. Most megpróbálunk belerázódni. A futam nagyon kemény volt, ezek a lengyel srácok nagyon harciasak. A rajtot nagyon jól el tudtam csípni, három vagy négy pozíciót előre tudtam jönni. Az előttem haladókkal egy kis harcba keveredtem a célegyenes végén, kizavartak a fűre. Mire visszajöttem már elmentek, egy másik sráccal kellett újból csatáznom. Csupa harc volt a verseny, nagyon élveztem. Jó volt újra Renault vezetni.”
Fekete Krisztán: „Minden OK volt, a rajtot jól elkaptam. A Safety Car nem jött jól, mert elég komoly előnyöm volt a kör végére, de ez van. Sikerült a verseny végéig megtartanom a pozíciómat. A lengyel fiú nagyon gyors, azt be kell látni, de a csapattársamnak az utolsó kanyarban sikerült megelőznie. Így első-második helyet szereztünk, a csapat nagyon boldog.”
Tóth Csaba: „Nem volt eseménytelen a történet. A rajtnál, pár sorral előttem egy 1.4-es beragadt. Úgy ítéltem meg, hogy lesz nekem hely a baloldalon, hogy elmenjek mellette. A fiatal versenyző úgy gondolta, hogy nem kellene megelőzzem, rám húzta a kormányt, úgy hogy kigyorsításon száz métert mentem a füvön. Telement a hűtőm porral, fűvel, mindennel, úgy hogy onnantól kezdve a vizet kellett néznem, mert elkezdett melegedni az autó. Így már csak az olt a fontos, hogy célba érjek anélkül, hogy megfőzném a motort. Ennek ellenére élvezhető volt a verseny. A pálya kifejezetten jó, hibátlan a tapadás bár volt egy-két rumli előttem és nagyon telehordták porral. Kétszer jól magamra is ijesztettem, nagyon melós volt helyrehozni. De végül beértem a célba, élveztem, jó volt.”
A vasárnapi időmérő edzést követően magyar első sor alakult ki a rajtrácson. A Pi-Do Racing Team versenyzői közül ezúttal is Fekete Krisztián volt a gyorsabb. Mendre Róbert a második helyre kvalifikálta magát. A rajt után az első két helyen fordult a két Formula Master, de az első balos kanyarban Smiechowski befurakodott közéjük és ott is maradt leintésig. A mezőny közepén Eszenyi Lászlónak csúszni kezdett a kuplungja, ami visszavette a tempóját és megnehezítette a vezetést. A lassuló Renault magára húzta a lengyel Gloriákat. A nagy forgalom közepette Eszenyi lecsúszott a pályáról, ahonnan ugyan vissza tudott jönni, de közben kört vesztett a többiekkel szemben. Az E-2000-es értékelés harmadik helye így Galambos Szabolcsé lett, aki elmondása szerint vasárnap óvatosabban versenyzett, miután a délelőtti időmérőn egy olajfolton megcsúszva a nyolcas kanyarban a gumifalnak ütközött. A Mogul Racing Ream Formula Renault 1600-assal induló versenyzője Tóth Csaba vasárnap is megkapta a kategória győzelemért járó serleget.
Fekete Krisztián: „A győzelem megvan, ez volt a cél. Kicsit nehezebb volt a mai nap. Volt egy kis hidraulika problémánk, szét kellett szedni a kocsit és utána már nem volt idő mérlegelni. Elég nagy súlyeltérést lehetett érezni az egyensúlyban. Elég küzdős volt a kocsi. De a lényeg az volt, hogy megnyerjem a versenyt, az, hogy ez mekkora előnnyel történt, itt a dobogón már mindegy. Az elején azt gondoltam, hogy ez egy viszonylag egyszerű pálya, de a végére jöttem rá, hogy nem, nem az. De két győzelemmel mit mondhatnék, élveztem ezt a hétvégét. Az, hogy először vagyok Lengyelországban, még egy plusz.”
Mendre Róbert: „A rajt ma jobban sikerült. Egy új beállítással próbálkoztunk az autón, ami, úgy néz ki, hogy nem lett olyan jó, mint a tegnapi. Nagyon gyors lett az autó, nagyon erős lett a kigyorsításokon, küzdenem kellett vele. Megette a gumikat is és én is elfáradtam, ez okozta most ezt a különbséget.”
Galambos Szabolcs: „A második futamon sikerült felállnom a dobogóra. A mai rajtot is elrontottam, ha jobban sikerül talán előbb is végezhettem volna az összesítettben. Nem tudom mi történt Eszenyi Lacival, csak azt láttam, hogy kicsúszott. Ekkor meg tudtam előzni és megpróbáltam gyoran menni, hogy ne tudjon visszaelőzni. Amikor még egyszer megelőztem, rájöttem, hogy valami műszaki problémája lehet, és így meglett a harmadik hely. Nem vagyok teljesen elégedett. Javítanom kell a rajton és azon, hogy jobban bízzak az autóba. Az időmérőn történt egy kis baj, belecsúsztam a falba és ez visszább vette a lelkesedésemet, amit még reggel éreztem, de azért megpróbáltam azt adni, amit tudok.”
Tóth Csaba: „Az időmérőn mintegy másfél másodperccel voltam gyorsabb, mint a pénteki napon. Ez a pálya hihetetlen. Ha elhiszed, akkor brutális féktávokat lehet csinálni. Itt a célegyenes végén még mindig nem tudom, hogy meddig lehet beejteni az autót, szerintem már 40 méternél fékezek és úgy érzem, hogy még mindig férne, csak nem hiányzik a baj. Úgy gondolom, hogy nagyon sokat gyorsultam, ezek a kis Kawasaki motoros szerkezetek sem tudtam ma már nagyon elmenni tőlem. Kigyorsításon igen, de féktávom és a kanyarsebességem jobb, mint az övék. Egy nagyon-nagyon jó verseny volt, élveztem.”
Endurance, kétórás futam
Késő délután, hat órakor álltak fel a rajtrácsra az Endurance futamra nevezett csapatok. Az élről egy volt DTM-es Audi TT indult, amely 6 tizedel csípte el a pole pozíciót a pályával ismerkedő Rácz István elől. „Ezen a pályán most vagyok életemben először, eddig csak hallottam róla. Hát érdekes. Nagyon jó, ritmusos a pálya, tetszik a vonalvezetése. Összesen talán tíz kört mentem rajta, így a féktávokat még tanulnom kell. Még mindig tudnék később fékezni. De hosszútávú versenyen indulunk, úgy hogy ez annyira nem probléma, lesz időm a versenyen begyakorolni. Az időmérő jól sikerül. Ugyan a második helyről indulunk, de csupán hat tized a hátrány, ami simán bennem van még. Remélem, hogy a rajtot követően sikerül megelőznöm a DTM Audit TT-t és akkor egy jó másfél óráig össze tudok akkora előny gyűjteni, hogy amikor Machanek beül, ha győzni talán nem is, de az első háromban benne tudunk lenni.” – magyarázta Rácz az időmérőt követően.
A GFS Racing Team Major Benedeket és Burkus Egont nevezte a futamra, de mivel nem készült el az endurance versenyekre épülő Lotus, egy Kupás Suzukival vágtak neki a versenynek.
Rácz a Machanek-Porschéval a rajt után az élre állt és elkezdte gyűjtögetni a másodperceket. Nagyon gyors köröket futott, szépen nőtt az előnye. Amikor, másfél óra után átadta a volánt csapattársának, több, mint egy perc volt az előnyük a második helyezett Konopka-Myszkowski pároshoz képest. Bár a magyar versenyző az időmérő után azt nyilatkozta, hogy ha győzni nem is tudnak, de dobogós helyre számít, ekkor úgy tűnt, hogy ez mégis összejöhet. Jól ment a GFS Suzuki is. Burkus Egon vezette az autót a rajtot követő fél órában, majd Major váltotta. Annak ellenére, hogy a mezőny legkisebb autójával rótták a köröket, a végére két 2000-es autóval induló csapatot is maguk mögé utasítottak.
Húsz perc volt hátra a két órás futamból, amikor egy baleset miatt beküldték a Safety Car-t a pályára. A helyzet a lehető legrosszabbkor jött az élen álló Machanek-Rácz csapatnak. Mivel nem sikerült kiautózni egy kör előnyt, a biztonsági autó elvette azokat a másodperceket, amiket Rácz összegyűjtött. Nagyjából negyed óra volt hátra, amikor újra elengedték a mezőnyt. Teodor Myszkowski a ARC Bratislava Porschéjával ekkor 8 másodpercre volt az élen haladó Rudolf Machanektől. A lengyel a közbeékelődött autókon nagyon hamar túltette magát, pár körrel később pedig utolérte és a célegyenesben meg is előzte Machaneket.
Miro Konopka: „Tökéletes. Úgy gondolom, hogy ez egy jó verseny volt. Örvendek, hogy sok szép és gyors autó indult, többek között hat Ferrari. Nekünk tökéletesen sikerül, nyertünk.”
Rácz István: „Már nagyon rég nem voltam ilyen csalódott. A könnyeimmel küszködtem sokáig, azután, hogy elveszítettük ezt az első helyet a Safety Car miatt. A csapattársamra abszolút nem haragszom, hiszen nem véletlenül én megyek az autóval, nem véletlenül választott engem maga mellé, mert én gyors vagyok. Mivel ő nem tudja azt a tempót autózni, nekem kell olyan előnyt összeautózni, hogy ez jó legyen. Ez meg is volt, egészen addig, amíg a Safety Car nem jött be. A 60 másodperc előnyünkből, ami bőven kitartott volna a végéig, nyolc lett, amit pár kör alatt sikerült elvesztenünk. Utálok másodiknak lenni, elég kellemetlen. Slovákiaringen is indulunk, ott nem fogom hagyni, hogy kicsússzon a kezünkből az első hely.”
Burkus Egon: „Ez egy nagyon jó verseny volt. Ez egy szenzációs gyakorlás. Major Beni miatt vagyunk itt ezen a hétvégén. Ö 15 éves. Megpróbálunk minél több versenyen elindulni és ez az endurance verseny is arról szólt, hogy minél többet gyakoroljon. Gyakorolta azt, hogy egy új páján megtanuljon gyorsan menni. Mivel itt nagyon sok gyors autó van, egyedül vagyunk ilyen kis autóval, a következő már két literes, nem beszélve az űrhajókról az elején, ez dupla gyakorlás: végig koncentrálni a verseny úgy, hogy közben folyamatosan kell elengedni a gyorsabb autókat . Beni nagyon tehetséges, jól ment, Két darab kétliteres autó végzett mögöttünk ezen az endurance versenyen.”
Major Benedek: „Rendkívül komoly volt. Nagyon kellett figyelni, mert körönként öt-hat autót is el kellett engednem. Volt olyan, hogy a célegyenes végén egyik oldalon egy Porsche, a másikon egy Ferrari előzött. Nagyon élveztem. Egy kicsit hosszú volt a másfél óra. Meglepődtem, hogy két kétliteres autó is mögöttünk végzett. A Slovakiaringre már elkészül a Lotus, ami kicsit ütőképesebb lesz ebben a mezőnyben.”
Forrás: Bálint F Gyula
