Centenáriumi jubileumához érkezett a magyar sporttörténet egyik legpatinásabb egyesülete, a Lokomotív néven alakult, BVSC-ként méltán világhírűvé lett sportkör. Az ünnepi találkozóra – amelyre számosan külföldről jöttek haza – a Stefánia úti Honvéd Tiszti Házban került sor.
A megjelenteket Szentpáli Gábor ügyvezető elnök köszöntötte. A száz év előtt alakult testedző egyletről szólva megállapította: bizony az óta minden – még az országhatáraink is – megváltozott. A BVSC mögött álló küzdelmes és dicsőséges múlt, a világversenyeken szerzett 223 érem, a kivételes közösségmegtartó erő eddig minden nehézségen átsegítette a klubot. A megváltozott világban Zugló lakossága szeretné, ha ez a közösség tovább vinné a BVSC által képviselt érdekeket. „Csak legyen erőnk a változások túléléséhez” – mondta többek között az elnök.
Szekeres Pál, a NEFMI sportért felelős, helyettes államtitkára vallomása szerint gyakorlatilag mindent a BVSC-nek köszönhet. Túl a versenyzői múlton, a klubban ismerte meg a feleségét, három gyereke a vívóterem rendszeres látogatója, ahol reményei szerint a gyerekek igazi közösségbe nőnek bele. Mert annak idején igen nagy élményt jelentett a BVSC-hez tartozni. Azt ajánlotta: tartsuk egyben ezt az értéket és tudjunk felhőtlenül ünnepelni, nem csak a 100. évfordulón, hanem minden évben legalább egyszer.
A klub történetének rövid összefoglalóját prezentáló filmben az első olimpiai bajnok, Énekes Istvántól kezdődően (1932, ökölvívás) a pillanatnyilag utolsó ötkarikás bajnokig, a kétszeres aranyérmes vízilabda kapusig, Szécsi Zoltánig további bajnokok sora tűnt fel a filmkockákon. Papp László, dr. Fenyvesi Csaba, Bóbis Gyula, Székely Éva, Gyenge Valéria és még sokan mások – valamennyien a vasutas klub dicsőségtábláját gazdagították sikereikkel.
Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere a válogatottsággal, a világversenyeken való részvétellel, a győzelmekkel és az előkelő helyezésekkel foglalkozva bevallotta, rengeteget adna azért, ha bármely sportágban akár csak egyszer is válogatott lehetett volna. Kiemelten méltatta a klub történetének 98 olimpikonját, az általuk megszerzett 23 arany-, 18 ezüst- és 10 bronzérmet. XIII. Leó pápa enciklikájára is hivatkozva jelölte meg a legfontosabb célt: életerős polgárokat adni a közjónak. Ennek legfőbb eszköze a sport, s ezt a célt szolgálhatja a BVSC is, amelynek felkérésére ez alkalommal adott választ: elfogadta a jelölést a BVSC-Zugló nevet viselő sportkör társadalmi elnöki tisztére.
A Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Molnár Zoltán követte az előtte szólt Szekeres Pál példáját. Ő sem vette elő beszéde tizenhét oldalas vázlatát, hanem rögtönözve méltatta és dicsérte a BVSC dolgait. Kiemelten szólt az első ötkarikás győztesükről, Énekes Istvánról és a legeredményesebb vasutas sportolóról, a háromszoros olimpiai bajnok párbajtőrvívó, dr. Fenyvesi Csabáról. Majd bevallotta: ő is „emberből van”, neki is vannak kedvencei. A már eltávozott, zseniális szervezőnek, a kivételesen művelt, s mindehhez még rendkívül jó kedélyű Nedeczky Laci bácsinak például képtelen volt ellent mondani. Kitűnő a kapcsolata az őt majd minden nap meglátogató olimpiai bajnok pólóssal, Konrád Jánossal. A MOB korábbi főtitkáráról, Kamuti Jenőről pedig azt mondta: szeretne olyan közmegbecsülésnek örvendeni, mint Kamuti.
Szubjektív hangú visszaemlékezéssel szólt a megjelentekhez dr. Fenyvesi Csaba (képünkön), a BVSC legeredményesebb versenyzője. A beszédeket a kerület iskolásainak műsorszámai, valamint a BVSC örökös bajnokainak átnyújtott diplomák tették teljessé. Az ünnepség érdemi részét a Kapás Boglárkával, a BVSC legsikeresebb ifjúsági korú versenyzőjével készített mini interjú zárta.
Forrás és fotók: mob.hu / Jocha(Press) Károly
