A magyar válogatott főleg a mutatott játék alapján súlyos, ötgólos vereséget szenvedett Németországtól Győrött, így a 22-27-es eredménnyel biztossá vált, hogy nem jut ki a decemberi brazíliai világbajnokságra. Ezzel pedig olimpiáról szőtt álmai is szertefoszlottak a Pekingben még negyedik csapatnak.
Két órával a kapunyitás előtt tömegnek még nem mondható sokaság gyülekezett a Magvassy Mihály Sportcsarnoknál. A buszról érkező németeket néhány diszkrét „Auf Wiedersehen” fogadta, ellenben a magyar lányok annál több biztató szót kaptak.
Ahogy már bent a csarnokban az év közben Győrben különösebben nem népszerű Pastrovics Melinda (FTC) is, aki bő egy órával a mérkőzés előtt autogrammokat osztogatott. Tehette, hiszen Mayer Szabinával együtt az odavágóhoz hasonlóan ismét kimaradt a 16 fős keretből. Gyanítható, hogy nevéhez hasonlóan egy háromgólos győzelmet is előre aláfirkantott volna.
Azonban ehhez a bemelegítést mosolygósan végző németeknek is volt pár, döntő szavuk. Heine Jensen lányai egy órával az kezdés előtt birtokba vették a pályát a minimális német szurkolótábor éljenzése mellett. Bezzeg a magyarok zengő-zúgó tapsvihar fogadta a még erősen félházas csarnokban is. Ők jóval koncentráltabban végezték Ferling Bernadett után a gyakorlatokat. Idegesség? Görcsösség? Félelem? Erre csak a meccs adhatott választ.
Az a meccs, amelynek első félideje először mosolyra fakasztott, majd alaposan lelombozott minden helyszínen és televízió előtt szurkolót. Anja Althaus révén a németek szerezték meg a vezetést, és bár a németek beállósa több gólt nem lőtt az első félidőben, aggodalomra adott okot, hogy ebben általában csak a kapufa vagy Pálinger Kati akadályozta meg, nem pedig a védőfal. Zácsik Szandrának ezúttal nem ment a játék, belemenései és rossz passzai után hamar lekapta őt a kapitány.
Védekezésbe bejött védekezni Szabó Valéria, valamint a fradista sorba Vérten mellett Görbicz is beállt, Tomori Zsuzsa pedig hozta Balingenben látott jó formáját, így 5-5 után végre vezetett a magyar válogatott. Elhúzott 7-5-re, ám ekkor történt valami, ami a szünetből visszanézve megtörte a magyarok lendületét. Szabó Valéria a falból kilépve lehalászott egy labdát. Már kezében látta mindenki, és indítást vártunk, ázonban Anne Müller elhalászta a labdát az egymásra váró védők közül, és bevágta a hálóba.
Innentől, ha az eredményben látványosan nem is látszódott, rohamos lejtmenet volt a félidő. Az állás 7-5-ről 7-8 lett, Mátéfi pedig hiába kért időt, csak Pálinger bravúrján múlt, hogy nem lett szinte azonnal 7-9. A németek Müller, Krause, Nadgornaja majd Grit Jurack révén sorban lőtték a gólokat, míg nálunk csak az egy-két egységnyi hátrány megtartására volt elég a lányok teljesítménye. Mindenki Görbéje az utolsó percben hetesből alakított 12-14-re az állást – már az után, hogy felharsant az „ÉBRESZTŐ, ÉBRESZTŐ!” a nézőtérről.
A második félidőre egy félig kicserélődött magyar válogatott lépett pályára, a sorban helyet kapott Kovacsics Anikó, Bulath Anita és Bódi Bernadett is. Sajnos csak az összetétel változott, a játék képe nem. Althaus és Nadgornaja góljaival már közte hat volt. Magyar részről maradtak az erőtlen, kevéssé helyezett átlövés-kezdeményecskék. Hét perc kellett, mire Görbicz megszerezte a második félidei első találatot, ám Melbeck gólja a hirtelen jött félmosolyt is lehervasztotta. a hazaiak arcáról. E hosszú gólcsend utóbb döntőnek bizonyult.
Akartak, akartak a lányok, de a németek nagyon felpörögtek a biztos vezetés tudatában, minden rontott magyar passzt felállva ünnepelt a kispad, Görbiczék pedig egyre görcsösebben, a sietség kényszerében pontatlanabbul játszottak. Grit Jurack góljára Bódi nem tudott felelni ziccerből a szélen, így már héttel ment az ellen.
Hiába forgatta már ezt a csapatot Mátéfi, Herr Orsolya beállása sem segített. A német válogatott állandósította hat-hét-nyolc (!) gólos előnyét. Görbicz próbálta hátára venni a csapatot, négy gólt szerzett büntetőkből és átlövésekből, de a németek sem álltak le, így nem csökkent a hátrány. Néha már a tízgólos különbségnél következő rászámolástól kellett tartani, ám végül „csak” ötgólos lett. Ez így is kiütés.
A visszavágó mutatta meg, mekkora hiba volt elbukni az első találkozót, ugyanis ma ennek a magyar válogatottnak szinte szemernyi esélye sem volt a továbbjutásra. Mi pedig "Auf Wiedersehen"-t- mondhatunk vb-ről és olimpiáról szőtt álmainknak. És Pálinger Katinak is, aki a mérkőzés utáéni sajtótájékoztatón bejelentette a válogatottból való visszavonulást.
Mátéfi Eszter, a magyar válogatott szövetségi kapitánya:
"Ez egy nagyon fájdalmas kudarc, amelynek sok összetevője van. A németek ma egyszerűen jobbak voltak, és még szerencséjük is volt. Sikerült ránk erőltetni az akaratukat, és ahogy telt az idő, úgy lettek egyre magabiztosabbak. Becsülettel elvégeztük a munkát, ám a felkészülés során több zavaró tényező is akadt, amiről most nem szeretnék beszélni. Az én személyes sorsom itt másodlagos. Az biztos, a megbízatásom 2012-ig szól, de a szerződésben van egy olyan kitétel, hogy a szövetség és én is minden év július 1. és 15. között jogkövetkezmény nélkül felbonthatja azt."
Női vb-selejtező, visszavágó:
Magyarország-Németország 22-27 (12-14)
Győr, Magvassy Mihály Sportcsarnok, 2700 néző, V: Abrahamsen, Kristiansen (norvégok)
gól: Görbicz 10/6, Vérten 3, Tomori 3, Szamoránsky 3, Szucsánszki 2/1, Hornyák 1, illetve Nadgornaja 8/3, Melbeck 4, Jurack 3, Wohlbold 3, Augsburg 2, Müller 2, Loerper 2, Althaus 2, Klein 1
A párharcot kettős győzelemmel, 53-46-os összesítéssel a német válogatott nyerte.
reb/MTI
