Bobál Dávid büszke arra, hogy az 1995. január elseje után született játékosok közül a legtöbb időt töltötte pályán az élvonalban. A Budapest Honvéd középső védője azonban nem elégszik meg ennyivel, tavasszal sem szeretné elveszíteni helyét a kezdőcsapatban.
Nagy-Pál Tamás • 1613 perc – ennyi időt töltött a pályán Bobál Dávid az NB I őszi szezonjában. A Budapest Honvéd 20 éves játékosa kapta fiatalként a legtöbb szerepet eddig a bajnokságban, ami középső védőként még inkább megsüvegelendő teljesítmény. A bekk ráadásul megszerezte pályafutása első gólját is az élvonalban, így több találatnál jár, mint csatár ikertestvére, Gergely, aki már a Wolfsburgban futballozik.
Bobál Dávid
„Szoktam is azzal ugratni, hogy neki még nincs gólja – mondta nevetve a kispesti ígéret. – Erre persze az a válasza, hogy csak szerencsém volt. Próbálja magát védeni, de nem jön össze. A viccet félretéve egyébként Geri nagyon jó helyen van. Sokat fejlődik, és gólokat is szerez, örülök a sikereinek. És persze a sajátjaimnak is. Büszke vagyok arra, hogy ennyit játszottam. De nem elégedhetek meg, tavasszal is minden meccsen szeretnék pályára lépni.”
Bobál úgy érzi: a Ferencváros elleni mérkőzése sikerült a legjobban. Bár csapata kikapott 2-1-re, Böde Dánielt magabiztosan radírozta le a pályáról. „Tavaly még a Sopronban játszottam az NB II-ben, ott tanultam meg, hogy ezen a szinten már nem hibázhatok. Erre figyelek folyamatosan, és ebből ered az önbizalmam is. Jól érzem magam, bízik bennem az edző, bátorítanak a csapattársak. Ezek mind kellenek a jó játékhoz.”
Mindennek köszönhetően természetesen a fejlődési üteme is felgyorsult. „Folyamatosan új impulzusokat kapok. Tanulok a saját magam és az ellenfél hibáiból is. Van még hová fejlődnöm. Szeretnék gyorsabb lenni, pontosabban passzolni, mert nekem is részt kell vennem a támadásépítésben. Javítanom kell a fejjátékomon és a helyezkedésemen az ellenfél kapuja előtt, hogy a szögletek után még több gólt szerezhessek. Természetesen technikailag és mentálisan sem értem még el a csúcspontot.”
Amiatt pedig csak még jobban érzi magát a pályán, hogy a Honvédban rendre hat-hét volt akadémistával játszhat, akikkel már évek óta nagyon jól ismerik egymást. „Szerintem ennek is köszönhetően nőtt tavalyhoz képest a csapat eredményessége. Amúgy évek óta benne volt a levegőben, hogy előbb-utóbb átveszik az uralmat Kispesten a saját nevelésű játékosok. A nyáron egyébként még nem lehettem biztos benne, hogy én is rendszeres lehetőséghez juthatok. Megkérdeztem Marco Rossit, mik a kilátásaim. Azt mondta: dolgozzak meg a helyemért. Örülök, hogy sikerült.”
Amikor tavaszi célokról faggattuk, még egyszer leszögezte: a legfontosabb számára az, hogy továbbra is alapember lehessen a gárdában. „Jó lenne az első hat hely valamelyikén végezni. Hogy közben helyet kaphatok-e a válogatottban? Nem hinném. A posztomon van, aki jobban megérdemli nálam. Először az U21-ben kell bizonyítanom. A jövőt pedig még meglátjuk. Szívesen mennék egyszer Geri után, mert látom, milyen jó lehetőségei vannak Wolfsburgban. Ezen görcsölni azonban nem fogok. Továbbra is dolgozom gőzerővel, aztán meglátjuk, hogyan alakul a sorsom.”
