Leon, a válogatott

Huszonegy találattal házi gólkirály, játszhatott már edzőmeccset a világhírű La Masía-akadémián, nemrég pedig bekerült az FCBEscola műhelyválogatottjába. Zajlik az élet Lukács Leon körül, amióta tavaly nyáron a Barcelona utánpótlásának játékosa lett. Közben három nyelvet is tanul.

Nagy-Pál Tamás „Nagyon nagy dolog történt velem: bekerültem az FCBEscola válogatottjába” – jelentette be az örömhírt az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon a Barcelona utánpótlásának tizenegy éves ígérete, Lukács Leon. Nem kevesebb mint százhúsz gyerek közül lett a tíz plusz két fős műhelyválogatott tagja, így Franciaországba utazhat, rangos nemzetközi tornára.

Lukács León

Lukács Leon

Hosszú utat járt be. Egy éve még a Mészöly Focisuli játékosa volt, aztán felvették a katalán utánpótlásba, így Leon családostul a nyakába vette a világot. „A gyerek angolul is alig tudott, hiszen itthon is még csak két éve tanulta az általános iskolában – mondja az édesanyja, Szeles Szandra. – Most a spanyollal és a katalánnal együtt három nyelvet tanul egyszerre. Ennek ellenére könnyedén alkalmazkodott, már most központi személyiség a csapatában, szeretik a gyerekek, felnéznek rá.”

Persze a futball közös nyelv, főleg olyan városban, mint Barcelona. Hiába nem értették az iskolában, egy pillanatig sem akadt gondja Leonnak a beilleszkedéssel. „Futból? Kérdezte tőle első nap a helyi vagány – veszi át a szót édesapa, Lukács István. – Yes, Barcelona, válaszolta León. Onnantól kezdve mindenki a barátja akart lenni. Egyébként ez még a hivatalokban is így működött. Amint elmondtuk, a gyerek hol játszik, érdekes módon rögtön sokkal gyorsabban intézték a papírokat. Itt tényleg minden a fociról szól.”

És a tömegbázis hihetetlen méreteket ölt. Leon korosztályában nem kevesebb mint tizenkét csapat van csak az FCBEscolában, vagyis összesen százhúsz gyerek. Tízfős edzéseket tartanak három szakemberrel, mindenki kiemelt figyelmet kap. Leszámítva a szülőket, akiknek semmiféle kapcsolatuk nincs a szakemberekkel. „Nem beszélgethetünk vagy bratyizhatunk velük, mint otthon – folytatja az édesanya. – Egyébként is teljesen máshogy viselkednek a szülők. A meccseket csendben nézik a pálya szélén. Emlékszem, otthon drukkolunk, üvöltünk, még utasításokat is adunk. Néha itt sem bírom megállni, hogy bekiabáljak: szép volt, Leon! Ilyenkor furcsán néznek rám.”

Pedig elég sokszor lenne alkalma kiabálni a büszke mamának, Leon ugyanis fantasztikus formában játszik. A műhely tizenkét gárdája házi bajnokságban verseng, a magyar fiú és társai az első helyen állnak, csapata 36 góljából 21-et ő rúgott. Nem csoda, hogy egy alkalommal már részt vehetett edzőmérkőzésen a minden fiatal álmának számító La Masía akadémián (ott focizik Tajti Mátyás), illetve pár napja tagja lett a már említett műhelyválogatottnak.

„Az itt nagy presztízzsel bír, amit bizonyít, hogy az egyik spanyol szülő külön odajött hozzánk gratulálni, hogy Leont már az első évében kiválasztották – húzza ki magát az édesapa. – Bár csak egyetlen fiút ismer a csapatból, nagyon várja már a tornát. A beilleszkedéssel biztosan nem lesz gondja, hiszen kézzel-lábbal is ment neki, most pedig már a nyelvet is beszéli valamelyest. Ennyire fiatalon csak úgy ragadnak rá a szavak.”

Az FCBEscolában egyébként tizenkét éves korig foglalkoznak a gyerekekkel, utána vízválasztó következik, hogy pontosan hol is tudnak elhelyezkedni. „Éppen ezért mondom mindig Leonnak: focizni jöttünk Barcelonába, úgyhogy az edzéseken meg kell halni – kapunk betekintést az anyai tanácsba. – Már most figyelik a gyerekeket, mindent feljegyeznek róluk. Ki tudja, kinek szúr éppen szemet. És hát azt is hozzá szoktam tenni: merjünk nagyot álmodni. Őszintén bízom benne, hogy bekerülhet a La Masíára.”

Forrás: www.utanpotlassport.hu – RSS