A 19-szeres válogatott kézilabdázó baloldali átlövő, Szita Zoltán érzi a bizalmat Plockban, ahol világklasszisoktól tanulhat, a támadások befejezésében ráadásul szabad kezet kap – ezért hosszabbított a lengyelekkel.
| A Plocknál Szita Zoltánra szeretnék építeni a csapat játékát a jövőben (Fotó: Imago Images/Newapix) |
Két évvel, 2023 júniusáig hosszabbított Szita Zoltán a Wisla Plockkal, amelyhez 2019 nyarán került Balatonfüredről. A 19-szeres válogatott balátlövőt Xavi Sabaté vitte Lengyelországba, aki Veszprémben, később pedig nemzeti együttesünkben is edzője volt. A 22 éves magyar bemutatkozó idénye remekül sikerült: 33 tétmérkőzésen 101 gólt szerzett, egyszer megválasztották a forduló legjobbjának a Bajnokok Ligájában, majd a tavasszal a nemzetközi szövetségnél jelölték a legjobb fiatalnak járó díjra. A lengyel bajnokság legutóbbi kiírásában nagy érdemeket szerzett az örök rivális Kielce legyőzésében, ahogy a válogatott idei bravúros Európa-bajnoki szereplésében is vastagon benne volt (a Gulyás-csapat a papíron erősebb Oroszország, Izland és Szlovénia ellen is nyert, végül a kilencedik helyen végzett). A Plock a mostani évadban nem kapott szabadkártyát a BL-ben, helyette az EHF-kupát felváltó Európa-ligában indul – Szita mégis igent mondott az ajánlatra.
„Legelőször az edzőmmel, Xavierrel ültem le beszélni – mondta Szita Zoltán –, ő felvázolta a jövőt, ami nagyon szimpatikus volt. Jól érzem magam Plockban, ráadásul ami fontos, bíznak bennem, ezért meg sem fordult a fejemben, hogy eligazoljak. Egy bevált rendszerben kézilabdázhatok, szerencsére eredményesen, akkor minek váltsak?! Annak meg külön örülök, hogy a vezetők is velem képzelik el a folytatást. A szurkolók is szeretnek, egy vásárlás alkalmával általában négyen állítanak meg közös fotóra. Sokszor lengyelül szólnak hozzám, holott én nem igazán beszélem még a nyelvet, csak az angolt, amin minél hamarabb szeretnék változtatni. Az itteniek nagyon közvetlenek, de a járvány miatt próbálom kerülni a tömeget. ”
Sabaté előtt Csoknyai Istvánnal és Tombor Csabával is együtt dolgozott a 198 centis, 93 kilós magyar átlövő, a spanyollal azonban tinédzserkora óta különleges kapcsolatot ápol, mint ahogy a gárda jelenlegi irányítóival is: a korábbi szegedi Niko Mindegía remekül kiszolgálja, és többször a saját döntésére bízzák az akció befejezését. A volt veszprémi Renato Sulic támadásban és védekezésben istápolta első idényében, most pedig Mirsad Terzictől lesheti el a fortélyokat.
„Terza már Veszprémben is nagyon segítőkész volt, ezért is ülünk egymás mellett az öltözőben, de a pályán is szinte bármit kérdezhetek tőle – folytatta Szita, aki nagyon örül a fiatal Ilic Zoran érkezésének, akit a Telekom Veszprémtől kapott kölcsön a Plock, mert így végre magyarul beszélgethet valakivel. – Zoran helyzetét teljes mértékben átérzem, tudom, milyen, amikor négy helyről kapod az információt. Ha látom, kicsit el van veszve, azonnal odamegyek hozzá, igaz, sokszor nincs szükség rá. Szerintem a fejlődése szempontjából ő is jó helyre került.”
A PGNiG Superligában egyébként megváltozott a versenykiírás: a rájátszást felváltotta az oda-visszavágós rendszer, s az is újdonság, hogy egyszerre két lengyel játékosnak kell a pályán tartózkodnia. A Wisla Plock csak egyszer kapott ki az előző évadban, idegenben, a bajnok Kielcétől, ezért szeptemberben mindenkit meglepetésként ért, amikor az első fordulóban a Szczecintől vereséget szenvedett. A bajt csak tetézte, hogy ezután a csapatnál felütötte a fejét a vírus, és sorban maradtak el a meccsek. Az egyik pozitív teszt éppen Szitáé volt, aki akkor vette észre, hogy nem stimmel valami, amikor hirtelen elveszítette az ízlelését és a szaglását. Súlyosabb tünetek nem jelentkeztek, így a kéthetes karantént követően a Fivers elleni keddi Európa-liga-csoporttalálkozón már játszhat, valamint a válogatott Spanyolország és Horvátország elleni Eurokupa-összecsapásán is ott lehet novemberben.
„Nálunk mások a szabályok: ha tünetmentes vagy, nem vonják be a sportorvosi engedélyedet, azaz a kötelező karantén után egyből visszatérhetsz – tette hozzá a veszprémi születésű kézilabdázó. – Én szerencsére könnyen megúsztam, egy kicsit kapart a torkom, bedugult az orrom, de semmi komolyabb, talán azt leszámítva, hogy fogytam néhány kilót, amit azóta már visszaszedtem. Kezdem visszanyerni a betegség előtti formámat, mindenesetre van még hova fejlődnöm. Xavinál amúgy nem jelent semmit, ha nem vagy kezdő, sőt, szerintem nála az a fontosabb, ki fejezi be a mérkőzést.”
(nso.hu / Nagy Péter)
