Akár még utánpótlás-bajnokságban is szerepelhetne, de helyette már az NB III-ban futballozik a 17 éves Lustyik Levente, az MTK egyik legnagyobb ígérete. Hódmezővásárhelyről került a Sándor Károly Akadémiára, ahol mostanra a harmadosztályú felnőttcsapatba és a korosztályos válogatottba is beverekedte magát.
Majer Dániel •Lustyik Leventének a kora alapján a hétvégén kellett volna bemutatkoznia az MTK U19-es csapatában, de már a felnőttek között rúgja a bőrt. Kivételes érettsége miatt az eddigi pályafutása során jobbára nála idősebbek között játszott, jelenleg az MTK egyik legígéretesebb fiatalja.
„Már kis koromban is mindenbe belerúgtam, egyértelmű volt, hogy futballista leszek – emlékezik vissza a labdarúgás iránti szerelem kibontakozására. – Édesapámék 2005-ben vittek el az első egyesületembe, az Orosháza FC-be. Keresztes István edzőm leváltásáig ott játszottam, majd Hódmezővásárhelyre kerültem, Bacsa Zsolthoz. Ott figyelt fel rám az MTK a Nike-kupa országos döntőjében.”
„Több csapat érdeklődését is felkeltettem a Nike-kupán, végül az MTK-t választottam. Többen, például Keresztes István is azt javasolta. A klub sokpasszos játékfilozófiája feküdt nekem, valamint a gyors előrelépési lehetőség is vonzott. Építenek a fiatalokra, sokat játszatják őket.”
Ezután felgyorsultak az események a fiatal játékos életében. Budapestre költözött, az első, kék-fehérben töltött szezonjában mind a 28 nyolc bajnokin játszott az U15 első osztályának keleti csoportjában, és összesen 19 gólt szerzett.
Az U16-os csapatba kerülése után költözött Agárdra, a Sándor Károly Akadémiára. Az eredeti posztja mellett másba is belekóstolhatott. „Már Hódmezővásárhelyen is a két évvel idősebbek között játszottam, védekező középpályásként. Az MTK-ban is ezen a poszton kezdtem, de miután Agárdra kerültem, az edző jobbszélsőként számított rám, mivel hét középpályás volt a csapatban. Észrevették, hogy szeretem, ha nálam a labda, és én forgathatom a csapatot, de szélsőként ezt annyira nem tudtam kamatoztatni.”
Így azóta újra a hatos pozíciójában játszik. Tamási Zsolt, a Sándor Károly Akadémia igazgatója kiemelte korát meghazudtoló taktikai érettségét és céltudatosságát. Szerinte Levente sokat fejlődött az akadémiai évek alatt, nagyon erős a párharcokban, és vezéregyéniség a pályán, valamint azon kívül is. Nem csoda, hogy nyáron előrelépett a klub második számú, NB III-as felnőttcsapatába.
„Az életkorom alapján most kellene kezdnem az U19-et, de kiemelt tehetségként kezeltek az akadémián, így felkerültem az NB III-as csapatba, újra Pestre költöztem. Mindenki befogadott, nagyon rendesek a többiek, jól érzem magam – mondta. Mintegy bónuszként a szeződését is meghosszabbították 2019 nyaráig. – Még Agárdon írtam alá az első, hároméves profiszerződésemet, amelyben benne van, hogy ha bemutatkozom az NB III-ban, automatikusan újratárgyaljuk. Ezért nem ért váratlanul, mint az első. Az meglepett, a mostanira inkább büszke vagyok.”
Amire még büszke lehet, az az U18-as válogatottban betöltött szerepe. A csapat alapemberének számít, legutóbb augusztus közepén, a csehországi Ježek-tornán futballozott. A negyedik helyen záró együttes legtöbbet pályán levő játékosa volt. „Korábban nem foglalkoztatott a válogatott, szurkoltam a srácoknak, de nem bántott, hogy nem lehettem ott. Most viszont már megviselne, ha nem hívnának meg. Sok összetartásra hívnak, a csehországi mérkőzések is jól sikerültek, elégedettek voltak velem.”
Amikor szóba kerül az NB I, azt mondja: semmit nem akar elsietni, mindennek eljön az ideje.