Sport: Elhisszük-e, hogy csak két magyar arany terem a párizsi olimpián?

A 2024-es párizsi nyári olimpiára épülő olimpiai falu a Párizs melletti Saint-Denisben 2023. augusztus 24-én.

A kajak-kenu vb-n tíz érmet gyűjtöttek be a magyarok. Ez kevesebb, mint amihez hozzászoktunk, ráadásul az aranyakat – kettőt – nem is olimpiai számokban szerezte a két győztes, Kopasz Bálint és Adolf Balázs. Három ezüst viszont ilyen távokon született, vagyis korántsem érdemes leírni a magyar versenyzőket. A férfi kajakozók mind a hat megszerezhető kvótát begyűjtötték Duisburgban, és a kenusoknál is meglett a maximális három, a nőknél azonban van némi hiányérzet: ott egyelőre néggyel és kettővel áll a válogatott.

A magyar női kosárlabda-válogatott 1980-ban vehetett részt először és utoljára az olimpián, akkor Moszkvában – a többek között az amerikaiak távollétében – a negyedik helyen végeztek. Négy évvel később is kvótát szerzett a csapat a játékokra, ám a szocialista blokk bojkottja miatt nem indult Los Angelesben. Azóta pedig egyszer sem sikerült a kvalifikáció. Most azzal, hogy az együttes a negyedik helyen végzett a nyári Európa-bajnokságon, ott lehet az olimpiai selejtezőben, és Sopronban február 8-11. között kivívhatja a párizsi részvételt. „Az olimpiai ezüstérmes japánok játsszák a legkülönlegesebb kosárlabdát öt külső játékossal és nagyon mozgékonyan. Bízom benne, hogy érvényesíteni tudjuk majd ellenük a mi erényeinket. Kanada bombaerős, nekik nem is a selejtező a cél, hanem az olimpiai elődöntő. A spanyolokat az elmúlt években sokat láttuk, belőlük tudunk talán a legkönnyebben felkészülni” – mondta Székely Norbert szövetségi kapitány az ellenfelekről, amelyek közül egyet kell biztosan megelőzni az olimpiai kvóta megszerzéséhez.
Schmidt Ádám sportállamtitkár nemrég arról beszélt az M1-en, hogy Párizs előtt sem a csapat létszámára, sem az érmek számára vonatkozóan nincs elvárás, megemlítette ugyanakkor, hogy a sportszövetségek – ez újdonság – minden egyes indulási jog után 5 millió forint kvótabónuszt kapnak az alaptámogatáson felül, amire 800 millió forintos keret áll rendelkezésre.
Akiknek kijöhet a lépés
A magyar válogatott számára segítség lehet, hogy csak Debrecenig kell utaznia az április 11-14. között zajló tornára, a nemzetközi szövetség ugyanis a Magyar Kézilabda-szövetség pályázatát fogadta el a rendezésre.

A vb-n egy bronzérem is termett a válogatottnak, amelyet Szilágyi Áron nyakába akasztottak. Szilágyi egyszer már történelmet írt azzal, hogy Tokióban sorozatban harmadszor is megnyerte a férfi kardozók egyéni versenyét – ami korábban hihetetlennek tűnt. Ki merné ezek után azt mondani, hogy Párizsban nem jöhet össze a negyedik győzelem vagy akár egy újabb dobogós helyezés a csapattal?
Az előrejelzésben a mindössze két olimpiai bajnoki cím tűnik kevésnek: a magyar versenyzők 1924-ben, az előző párizsi olimpián szereztek utoljára ennyit, azóta mindig felülmúlták az akkori teljesítményt. A nem olyan távoli múlt leggyengébb eredménye a pekingi 3-5-2-es éremkollekció volt.
Aztán ott van még a tekvandós Márton Luana vb-győzelme, amelyet mindössze 17 évesen, élete első felnőtt világbajnokságán ért el a nők 57 kilós súlycsoportjában. Vas Kata Blanka pedig a magyar kerékpársport első vb-címét szerezte, amikor az U23-as korosztályban megnyerte a női országúti mezőnyversenyt Glasgow-ban.

A birkózó Lőrincz testvérek nevéhez fűződő tokiói arany- és ezüstérem után bizakodásra ad okot, hogy a szeptemberi kvalifikációs vb-n a szabadfogású 65 kilogrammban Muszukajev Iszmail, és – néhány héttel később, jogorvoslatot követően – a kötöttfogású 87 kilóban Losonczi Dávid is világbajnoki címet nyert.
Jelenleg 12 sportágban van kvótájuk magyar versenyzőknek (Tokióban 22, Rióban 20, Londonban pedig 21 sportágban képviselték versenyzők a magyar színeket), de a csapatsportokon kívül még számos más sportágban is zajlik a kvalifikációs időszak. Nem szereztünk/osztottak még kvótákat például asztaliteniszben, cselgáncsban, teniszben, triatlonban vagy vívásban, amelyek közül többen nemcsak, hogy a kijutásra, de a jó szereplésre is van esély.
A legkeményebb ellenfelek itt a svédek lesznek, akik a vb-n a végső győztes franciáktól kaptak ki az elődöntőben, és végül a negyedik helyen zártak. Kamerunt a csoportkörben simán, 39-20-ra verte Golovin Vlagyimir csapata, így ellenük vélhetően nem lesz majd nagyon nehéz dolga. A japánokra azonban oda kell figyelni, hiszen nekik a középdöntőben a dánokat is sikerült megcsípniük (igaz, végül csak a 17.-ek lettek).
Ilyen például a férfi vízilabda-válogatott, amely története során – 1973, 2003 és 2013 után – negyedszer lett világbajnok, ráadásul úgy, hogy a fináléban sikerült visszavágnia a tokiói elődöntős vereségért a görögöknek. Varga Zsolt együttese, amely a japán fővárosban bronzérmet nyert, Párizsba még fényesebb éremért utazik.
A bronzérmes magyar csapat ünnepli győzelmét a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia női vízilabdatornáján
Továbbra sem érkezett hír arról, hogy Milák Kristóf újrakezdte volna az úszóedzéseket – bár szilveszterkor Schmidt Ádámmal közösen a visszatérésére utaló üzenetet küldött –, így egyelőre azzal érdemes számolni, hogy a magyar küldöttség legnagyobb éremesélyese az olimpián Kós Hubert lesz. Az Egyesült Államokban, Michael Phelps edzőjével készülő magyar tehetség Fukuokában a 200 méteres hátúszást nyerte meg fölényesen.

A Gracenote várakozásai gyakran bejönnek: a cég riói olimpia előtt helyesen tippelte meg a legjobb három nemzet sorrendjét, és nyolcat eltalált az első tíz közül. Akkori júniusi prognózisa is bejött nagyjából: Magyarország tényleg nyolc aranyat nyert a 2016-os játékokon. A második és harmadik helyezéseknél azonban fölé lőtt: a jósolt hét ezüst és hat bronz helyett „csak” három, illetve négy lett. A tokiói rajt előtt 100 nappal a cég 7 magyar aranyat, 8 ezüstöt és 13 bronzot tartott valószínűnek – vagyis akkor is jobbra saccolta a valóságosnál az eredményt.
És az érmek?
Nem szabad megfeledkezni a vitorlázó Érdi Mária aranyérméről sem, amelyet az olimpiai osztályok hágai versenyén nyert az ILCA 6 (korábban Laser) kategóriában.
Nézzük sorban. A női vízilabdázóknak – akik Tokióban bronzérmet nyertek – még két esély adódik a kijutásra, az első a január 5-13. között zajló eindhoveni Európa-bajnokság. Ezen egy kvótát lehet szerezni, az a csapat kaparintja meg, amely aranyérmes lesz, vagy a már kvalifikált hollandokon és spanyolokon kívül a legjobb helyezéssel zár. Oda lehet érni az olimpiára a február 2-18. között megrendezendő dohai világbajnokságon is, ahol két kvóta vár gazdára, amelyet a két legmagasabban rangsorolt, még nem kvalifikált együttes kap meg. Az esélyekről Mihók Attila társ-szövetségi kapitány (Cseh Sándorral vette át a csapat irányítását a tavaly nyári vb után) novemberben így nyilatkozott: „Ezt mondtam a kinevezésünk idején is: ellentétben a korábbi évekkel, amikor az olimpiai selejtezőtornán azokkal kellett megvívni a helyekért, akik még nem kvalifikáltak, most a világbajnokság keretén belül előfordulhat, hogy a döntő mérkőzésekig nem találkozunk hasonló helyzetben lévő, közvetlen riválissal, és ez megbolondíthatja a rendszert. (…) Noha mindenkitől azt halljuk, hogy nehezebb nem kijutni, mint igen, azt finoman jelezném: ez igaz lenne, ha a három fennmaradó helyért az olasz-görög-magyar-kanadai négyes egymással küzdene kizárólag. De felesleges ezen gondolkodni – megyünk tovább, ha kell, fejjel a falnak, aztán lesz, ami lesz.”
Az úszók közül jelenleg 16 versenyzőnek van olimpiai A szintje, de ennél bővebb is lehet majd a keret. Ki tudja, talán a szülés után az edzéseket újrakezdő, és már egy edzőtábort is megjárt háromszoros olimpiai bajnok, Hosszú Katinka is ott lehet az utazók között.
A Nielsen kutatócéghez tartozó Gracenote is közzéteszi már egy ideje a saját éremkalkulációit, amelyet a korábbi olimpiákon, világbajnokságokon és világkupaversenyeken elért eredményeket összesítésével állít össze. Magyarország a novemberi, és a december végén frissített virtuális éremtáblázaton is a 14. helyre került náluk 2 arannyal, 12 ezüsttel és 4 bronzzal.

Írta a HVG

A Sport: Elhisszük-e, hogy csak két magyar arany terem a párizsi olimpián? bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.