A legelső, 1926-os esemény, majd az 1958-as és a 2006-os vizes „eurocsúcs” után 2010-ben ismét Magyarországon vetélkednek a földrész legkiválóbb "vizesemberei": az úszók, a mű- és toronyugrók, továbbá a műúszók Budapesten, a nyíltvízi úszók pedig Fürednél, a Balatonban: szerdán kezdődik, s 12 napon át tart a 30. Eb.
Nemcsak a főváros, és azon belül a Széchy Tamás uszodaegyüttes fogadja a több mint negyven országot reprezentáló versenyzőket, legalább is az első öt napban. Miközben ugyanis a Margitszigeten a mű-, vagy másik nevükön a szinkronúszók vetélkednek egyéniben, párosban, csapatban és kombinációban vasárnapig, a hosszútávúszók, újkori besorolásuk szerint nyíltvízi úszók a magyar tengerben mérik össze erejüket 5, 10 és 25 km-en mindkét nemnél, illetve a két férfi és egy női maratonista alkotta csapatok öt kilométeres versenyében.
Az előbbi szakágban sok babér nem fog teremni a házigazdáknak, a tisztes helytállás, az önmagában mért jó szereplés a maximum, ami elvárható. A nyíltvízieknél viszont az érem sem kizárt: ha minden összejön, a normálmedencésről a hosszútávúszásra váltott, s a versenyzéshez jelentős szünet után visszatért Risztov Éva az olimpiai programba is felvett 10 kilométeren kellemes meglepetést is szerezhet akár.
Hétfőtől következnek az újabb két diszciplína művelői: a műugrók a bemutató jellegűnek meghirdetett, azaz nem Eb-medálért folyó csapatversennyel indítanak, hogy aztán 5 női és 5 férfi kategóriában döntsenek arról, kik a legjobbak Európában. A magyarok részéről a jeles társaságba jelenleg csupán a korábban már Európa-bajnoki ezüstöt és bronzot is kiérdemelt Barta Nóra tartozik, aki az élcsoportba várható 1 és 3 méteren egyaránt.
Az úszók nem csupán létszámuk miatt alkotják a magyar csapat gerincét: az eddigi csúcsrészvételt jelentő 59 főből tudniillik legalább öten képesek rá, hogy Európa-bajnoki címet, sőt címeket is nyerjenek Budapesten. A 20-20 versenyszám zömében – a házigazda jogán – a maximális „jelenlétet” vállalta a Kiss László szövetségi kapitány igazgatta válogatott, azaz többnyire négy magyar női és férfi versenyző áll majd rajthoz a selejtezőkben. Ezeket amúgy nem az eredetileg tervezett 10 pályán bonyolítják le, mivel az „utánmérésnél” kiderült: a Széchy–uszoda két szélső pályája néhány centiméterrel rövidebb a szabályosnál, így a kontinentális szövetség, a LEN nem engedélyezte használatukat. Vagyis: marad a klasszikus nyolcszereplős vetélkedés.
A hölgyeknél a legjobb eséllyel a tavalyi római világbajnok, a 400 méteres vegyes klasszisává érett Hosszú Katinka indul, aki már az augusztus 9-i nyitónapon begyűjtheti az első magyar úszóaranyat. Hozzá csatlakozhat a legszebb színű medál kiharcolására is képes, Eb-dobogós „ismeretekkel” már rendelkező, bár többhetes betegsége miatt még mindig nem teljes értékű Verrasztó Evelyn 200 m vegyesen (de éppenséggel sprintszámokban is), és medálhoz juthat még Mutina Ágnes, Jakabos Zsuzsanna, s Dara Eszter is.
A férfiaknál az olimpiai második, sokszoros vb- és Eb-érmes Cseh László, a két vegyesszám európai uralkodójaként címvédőhöz méltó teljesítményre készül, s éppenséggel duplázhat a 200 m mell világbajnoka, a 2004-es ötkarikás ezüstérmes Gyurta Dániel is, aki mára 100-on is nemzetközi „úszómesterré” nőtte ki magát. Kis Gergő pedig elsősorban 800 m gyorson brillírozhat megint, amelyen a 2008-as avatón (két éve Eindhovenben először szerepelt e férfitáv Eb-n) aranyérmes lett.
Kiss László a rajt előtt így vélekedett: "Becsületes és jó felkészülésen vagyunk túl. Szerencsére se sérülés, se betegség nem hátráltatott minket, így bátran kijelenthetem, hogy a Margitszigeten sok örömet szerezhetünk a kilátogató magyar közönségnek."
A kapitány egyszersmind annak a várakozásának is hangot adott, hogy a válogatott a 2006-os, itthoni Eb-nél eredményesebben fog szerepelni, s több érmet szerez, mint négy esztendeje. A legutóbbi margitszigeti kontinensviadalon összesen hét magyar medál született: Cseh két arany mellett egy ezüstöt is nyert, a négy bronzból pedig Kovács Ágnes hármat, míg Kerékjártó Tamás egyet vállalt.
Ha a jelen hazai favoritjai a papírformához „igazodnak”, netán a honi tehetségek éppen ezen a földrészközi vetélkedőn robbannak be az elitbe, akkor afféle „úszóünnepi játékokká” lényegülhet át a budapesti Eb, amelyet Schmitt Pál, a kontinensviadal felett fővédnökséget vállaló megválasztott köztársasági elnök nyit meg.
