Állami megrendelésre idén összesen 1300 doppingellenőrzést tartanak a magyar olimpikonoknál a pekingi játékok rajtjáig. Az eddig elvégzett 200 vizsgálatból egy sem hozott pozitív eredményt – jelentette be Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezető igazgatója az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának keddi ülésén.
Tiszeker jelezte, az 1300 mintavétel nemzetközi szinten is jelentős szám és 500-zal több a tavalyinál.
A MACS vezetőjének tájékoztatása szerint az olimpiáig minden magyar kerettagot legalább négyszer ellenőriznek, de mivel a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a sportági szövetségek is megrendelhetnek vizsgálatot, lesz olyan sportoló, akire hatszor is sor kerül. A jövőben a szabadidő-sportolókat és a fiatalokat is sűrűbben fogják vizsgálni, s nagyobb hangsúlyt fektetnek a doppingmegelőző-felvilágosító előadásokra is. Erre azért van szükség, mert amikor az ellenőrök tavaly bejelentés nélkül megjelentek az egyik erősport diákolimpiáján, a 17 év alatti fiataloknál is öt pozitív esetet regisztráltak.
Elhangzott, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2009-től a doppingellenes szabályok további szigorítását tervezi. Ugyanis miközben egy brit-ausztrál-amerikai titkos felmérés szerint az olimpikonok 30-40 százaléka él vagy élt valaha tiltott szerrel, addig a pozitív minták száma még a 3 százalékot sem éri el az akkreditált laboratóriumokban. Az új nemzetközi szabályozás szerint a jövő évtől a doppingvizsgálaton megbukott, de együttműködő sportoló büntetését akár 70 százalékkal is mérsékelhetik, míg az azt megtagadó versenyzőt akár 4 évre is eltilthatják.
A tavaly júniusban ötpárti egyetértéssel elfogadott Nemzeti Sportstratégia megvalósításával kapcsolatos 2007-es intézkedésekről Györfi János, a sport-szakállamtitkárság főosztályvezetője elmondta, hogy leginkább a létesítmények, az információs bázis, valamint a sport és a tudomány kapcsolatának fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, a Nemzeti Sportstratégiát pedig igyekeznek kistérségi szintre lebontani. Az ellenzéki képviselők hozzászólásaikban jelezték, eddig nem látják az igazi áttörést, de kiderült: a stratégiához kapcsolódó cselekvési program még csak most van az államigazgatási egyeztetés fázisában, és amint azt Páva Zoltán MSZP-s képviselő elmondta, a végrehajtáshoz 600 millió forint hiányzik. Gyenesei István független honatya azt hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a sport érdekérvényesítő erejét, a sportstratégia pedig szerinte akkor érheti el célját, ha a cselekvési programot összhangba hozzák a költségvetés elkészítésével.
Végül Schulek Ágoston elnök tartott tájékoztatót a Magyar Atlétikai Szövetség helyzetéről és jövőbeni terveiről. Elmondta: alig egy hónapja sokkal rosszabb helyzetben vette át a szervezet irányítását, mint arra előzetesen számított. A korábbi vezetés teljesen lerombolta a sportág több évtized alatt felépített hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, olyannyira, hogy jelenleg egyetlen szponzori szerződése sincs az atlétikai szövetségnek – jelentette ki. A sport-szakállamtitkárságot és a MOB-ot viszont már sikerült maguk mellé állítaniuk: előbbi az olimpiai kerettagok felkészülését segíti anyagilag, utóbbi hétmillió forintos gyorssegélyt nyújtott az atlétáknak. Schulek azzal fordult a képviselőkhöz, hogy néhány tízmillió forintos idei állami támogatás a túlélést jelentené a sportágnak, amely bizonyos szempontból más, mint a többi sportág, másfelől véleménye szerint az atlétikának jelentős szerepe lehet egy egészségesebb generáció felnövésében.
MTI
